Epigenetikai változások Alzheimer-kóros betegeknél

A Neuron folyóiratban február 9-én jelent meg a Northwestern University kutatóinak cikke, amelynek fő megállapítása szerint az Alzheimer-kóros betegek vérében az immunrendszer epigenetikai diszregulációja mutatható ki. Ez azt jelenti, hogy a betegek viselkedése vagy környezete olyan változásokat okozott, amelyek befolyásolják génjeik működését. A megváltozott immungének pedig ugyanazok, amelyek növelik az Alzheimer-kór kialakulásának kockázatát. A vizsgálatot végző kutatók szerint egyáltalán nem zárható ki, hogy ennek a most feltárt változásnak az oka egy korábbi vírusfertőzés, a környezetszennyező anyagok hatása, esetleg valamilyen életmódbeli tényező lehet.

“Lehetséges, hogy ezek az eredmények a perifériás immunválasz szerepét is felvetik az Alzheimer-kór kockázati tényezői között” - nyilatkozta a vizsgálatot vezető David Gate neurológus. “Egyelőre nem sikerült tisztáznunk, hogy a most megfigyelt változások az agyi patológiát tükrözik-e vissza, vagy a betegség előidézésében működnek közre.”

Korábbi kutatások már rámutattak arra, hogy a mutálódott gének közül sok az olyan gén, amelyek megváltozása képes növelni az Alzheimer-kór kialakulásának kockázatát, ezek pedig jelentős arányban az immunrendszer génjei között találhatók. A kutatók azonban a korábbi vizsgálatok során elsősorban az agy központi immunrendszerét vizsgálták, mivel az Alzheimer-kór az agyat érintő betegség. Ezért nagyrészt figyelmen kívül hagyták a vérben működő immunrendszert, más néven a perifériás immunrendszert.

A kutatás megtervezésekor Gate úgy döntött, hogy csapatával a vért kezdi el vizsgálni. Kollégáival felfedezték, hogy az Alzheimer-kóros betegek minden immunsejttípusában láthatók epigenetikai változások, amelyeket a nyitott kromatin jelez. A legegyszerűbb hasonlattal élve: a kromatin a DNS védőcsomagolása a sejteken belül: ha a kromatin nyitott - vagy szabadon van -, a sejtek genomja sokkal sebezhetőbb a mutációt okozó hatásokkal szemben.

Ezután Gate azt kezdte el vizsgálni, hogy melyek azok a gének, amelyek a vérben található immunsejtek közül “nyitottabbak”, és ekkor fedezte fel, hogy a CD8+ T-sejteken a CXCR3 receptor expressziójával asszociálható gének kromatinja módosul, azaz nyitottabb a szokásosnál. Gate úgy véli, hogy a CXCR3 a T-sejtek egyfajta “antennájaként” működik, ami azt teszi lehetővé, hogy az immunsejtek bejuthassanak az agyba (a T-sejtek normális esetben nem jutnak be az agyba, mert gyulladást okozhatnak).

“Az agy jelzést küld arról, hogy károsodott, és a T-sejtek a CXCR3 antenna segítségével fogott jel alapján indulnak el” - fejtette ki Gate.

Gate a monociták inflammatorikus fehérjéiben is felfedezett epigenetikai változásokat.

“Összességében ezek az eredmények arra utalnak, hogy az Alzheimer-kóros betegek immunműködése jelentősen megváltozik” - számolt be Gate. “Lehet, hogy környezeti tényezők, például szennyező anyagok, vagy fertőzések okozzák ezeket az epigenetikai változásokat.”

Az eredmények több olyan gént is feltártak, amelyek terápiás célpontok lehetnek a perifériás immunrendszer manipulálásában. A kutatás következő lépései az in vitro sejttenyésztési rendszereken és állati modellszervezeteken végzett preklinikai vizsgálatok lesznek, amelyek keretében ezeket a célpontokat fogják alaposabban tesztelni.

Írásunk az alábbi közlemények alapján készült:

Immune genes are altered in Alzheimer's patients' blood

Epigenetic dysregulation in Alzheimer’s disease peripheral immunity

Irodalmi hivatkozás:

Abhirami Ramakrishnan et al, Epigenetic dysregulation in Alzheimer's disease peripheral immunity, Neuron (2024). DOI: 10.1016/j.neuron.2024.01.013