A COVID hatásai a magzatokra
A pandémia nem csak a SARS-CoV-2 fertőzés miatt jelent nagyobb veszélyt a várandósokra és újszülöttjeikre, hanem a világjárvány okozta anyai stressz és depresszió is károsíthatja a csecsemők egészségét.
A COVID világjárvány igen kedvezőtlen környezetet jelent a várandós nők és születendő gyermekeik számára. A fertőzött terhes anyák ötször gyakrabban igényelnek intenzív ápolást, mint a nem terhes kortárasik, és 22-szer valószínűbb, hogy belehalnak a COVID-ba. A fertőzött várandósoknál négyszer gyakoribb a halvaszülés, és 60%-kal gyakoribb a koraszülés és gyermekeikben gyakrabban alakul ki cerebrális paresis, asthma, süketség, valamint nő a bizonyos felnőttkori betegségek: depresszió, szorongás, szív- és a vesebetegségek gyermekkori kockázata. A várandósság alatti láz és fertőzések is növelik az autizmus, a depresszió és a schizophrenia kockázatát.
A COVID-nak kitett magzatra nem a vírus a legveszélyesebb, hanem az anya immunrendszere. A magzat ártalmas gyulladásnak van kitéve, amikor az anyai immunrendszer a vírussal harcol, vagy amikor a stressz hormonok egyfolytában alarm-jeleket küldenek. A magzati gyulladás megváltoztatja az agy fejlődését, és a gyulladás idejétől függően befolyásolja a szív- és a vesék fejlődését is.
Az USA-ban és más országokban is figyelik, hogy megszaporodtak-e a „COVID generáció” gyermekeiben az egészségügyi problémák a 2020 előtt születettekhez képest. Régebbi tapasztalatok szerint a magzatot befolyásoló ártalmak (anyai fertőzések, éhség, stressz, az endokrin diszruptorok) ott hagyják a lábnyomukat a gyermekeken és az unokákon. Ezt már a 1918-as influenza járvány idején is megfigyelték. A járvány alatti terhességből született gyermekek egészségügyi állapota rosszabb volt, mint a máskor született amerikai babáké (McCarthy J, Liu D, Kaskel F, et al. The need for life-course study of children born to mothers with prior COVID-19 infection. JAMA Pediatrics 2021;175(11):1097-1098).
Mivel a koronavírus csak ritkán képes átjutni a magzatot oxigénnel ellátó és fertőzésektől védő placentán, a fertőzött anyák a szülés előtt csak ritkán adják át a fertőzést a babának. Viszont az anyai COVID okozta gyulladás károsíthatja a placentát és annak oxigén-szállító ereit, a placenta-károsodás súlyos vérnyomás-kiugrást okozó preeclampsiához (és következményes szívrohamokhoz és stroke-hoz is) vezethet.
Egyes esetekben a COVID módosítja a baba immunrendszerét: a súlyos COVID-fertőzött anyák nem megfertőződött újszülöttjeinél olyan, a többi babáétól eltérő immunsejtjeket és fehérjéket találtak, amelyeket korábban a respirációs problémákkal rendelkező újszülötteknél és az idegi fejlődés zavaraiban láttak.
A fiúk veszélyeztetettebbek
A fiúk általánosságban is sérülékenyebbek, mint a lányok: több a koraszülés és a csecsemőhalál. A koraszülött fiúknál gyakoribb a rokkantság és a halál, de a koronavírus speciális veszélyt jelent: a fiúknál magasabb a COVID kockázata – még a megszületésük előtt is. A fiúkat aránytalanul nagyobb mértékben érintik az anyai fertőzések: a lányokhoz képest négyszer több az autizmus és a figyelemhiányos hiperaktivitási zavar (ADHD), és 75%-kal nagyobb a schizophrenia valószínűsége.
A férfiak immun válasza általánosságban gyengébb, mint a nőké, és gyakoribb köztük a súlyos COVID fertőzés. Új kutatások arra utalnak, hogy a fiúk COVID fertőzése is gyakrabban válik súlyossá, mint a lányoké, és a felnőttkori citokinvihart utánzó sokszervi gyulladásos kórkép (MIS-C, multisystem inflammatory syndrome in children) is gyakrabban alakul ki a fiúknál. Egy októberben közölt tanulmány szerint a magzat neme befolyásolja, hogy a placenta hogy reagál a COVID-ra, és hogy az anyai immunrendszer hogyan válaszol (Bordt EA, Shook LL, Edlow AG, et al. Maternal SARS-CoV-2 infection elicits sexually dimorphic placental immune responses. Science Translational Medicine 19 Oct 2021;13(617). A megfertőződött várandós anya kevesebb antitestet termel a koronavírus ellen, ha az anyaméhben növekvő magzat fiú. A placenták szülés utáni vizsgálata szerint fiúmagzatnál kevesebb védelmet nyújtanak a károsító gyulladásokkal szemben. A magzat neme az anya válaszát egyéb betegségeknél is befolyásolja, pl. asztmás várandós anyánál súlyosabbak a tünetek, ha leánymagzatot hordoz, illetve a fiúmagzatot viselő anyákban gyakrabban jelentkezik gesztációs diabetes. Ezek szerint „párbeszéd” van az anya és a magzat között: az anya immunrendszere érzékeli a magzat nemét és a magzat aktívan kommunikál az anya immunrendszerével.
A toxikus stressz fokozódik
A pandemia során drámaian nőtt a depresszió és a stressz a várandós anyák körében. A krónikus stressz gyulladáshoz vezet, ami rövidtávú és hosszútávú egészségügyi károsodásokhoz például a a szív defektusai, vagy az obesitas gyakoriságnövekedéséhez vezethet az újszülöttekben, de a gyulladás közvetlenül is befolyásolja a magzati agy fejlődését. A pandemia alatt született kisbabák életük első évében jóval szomorúbbak, levertebbek és érzelmileg negatívak a pandemia előtt született gyermekekhez képest. Ezért fontos a várandós asszonyokat segíteni és védeni a szülés előtt és után: a szociálisan támogatott asszonyok kevésbé szenvednek depresszióban (Gustafsson HC, Young AS, Doyle O, et al. Trajectories of perinatal depressive symptoms in the context of the COVID-19 pandemic. Child Development 2021;92(5):p.e749-e763).
Olasz kutatók szintén vizsgálták az anyai stressznek az újszülöttek viselkedésére és gén-szabályozására gyakorolt hatásait. A stresszel kapcsolatos gyulladás nem befolyásolta a gyermek génjenek szerkezetét, de hatással volt a gének be-, vagy kikapcsolására (Provenzi L. Grumi S, Giorda R, et al. Measuring the outcomes of maternal COVID-19-related prenatal exposure (MOM-COPE): study protocol for a multicentric longitudinal project. BMJ Open http://dx.doi.org/10.1136/bmjopen-2020-044585). Dr. Livio Provenzi (C. Mondino National Institute of Neurology Foundation in Pavia) és munkatársai tanulmányukban 163 anya-gyermek párost értékeve különbségeket találtak a stresszre adott választ szabályozó gének aktiválódásában. A várandósság alatt nagyobb stressznek kitett anyák gyermekeinél gyakrabban kapcsoltak ki a stresszre adott választ segítő gének. Ezek a babák 3 hónapos korukban többet sírtak és nyűgösebbek voltak.
A várandós asszonyok védőoltása a legjobb módszer arra, hogy megvédjük őket és magzataikat a vírustól, de minden társadalomnak többet kell tenni az asszonyok egészségének megőrzése érdekében.
Forrás:
Szabo L. Pandemic poses short- and long-term risks to babies, especially boys. Kaiser Health News. December 21, 2021.
Shanes ED, Mithal LB, Otero S, et al. Placental pathology in COVID-19. Am J Clin Pathol 2020;154(1):23-32.
Foo S-S, Cambou MC, Mok T, et al. The systemic inflammatory landscape of COVID-19 in pregnancy: Extensive serum proteomic profiling of mother-infant dyads with in utero SARS-CoV-2. Cell Reports Medicine. Published October 26, 2021.