A D-vitamin-hiány fokozhatja a húgyhólyagrák kockázatát

A D-vitamin hiánya számos egészségi problémával függ össze, mint amilyen például a rachitis vagy az oszteoporózis. Az alacsony D-vitamin-szinteket ezen túl kapcsolatba hozták kognitív zavarokkal, kardiovaszkuláris kórképekkel, rosszindulatú daganatokkal és autoimmun kórképekkel.

A D-vitamin-hiány gyakori olyan személyek körében, akiknek napfényexpozíciója elégtelen. Ilyenek például az északi régiókban élők, ahol a téli napok rövidek, illetve az időjárás nem tesz lehetővé hosszas szabadtéri tevékenységeket.

Ilyen szempontból kockázati tényezőt jelenthet igen nagy fényvédő faktorú (SPF) napvédő készítmények használata, mely a napégés és a bőrrák ellen véd ugyan, a D-vitamin képződését azonban akadályozza, illetve ugyanilyen rizikófaktorként szolgálhat kulturális vagy vallási megfontolásból túlságosan zárt ruházat viselése. A sötét bőrű személyek ugyancsak hajlamosabbak a D-vitamin-hiányra.

A cukros üdítőitalok túlzott fogyasztása szintén befolyással lehet a szervezet D-vitamin-szintjére. A Centers for Disease Control and Prevention (CDC) adatai szerint az Egyesült Államokban 2002 és 2006 között az 1 évesnél idősebb populáció 8 százaléka volt kitéve a D-vitamin-hiány kockázatának, míg elégtelen D-vitamin-ellátottság 24 százalékban állt fenn, emellett pedig a népesség mindössze 17 százalékánál állt rendelkezésre megfelelő mennyiségű D-vitamin, a D-vitamin-felesleggel rendelkező aránya pedig nem érte el az 1 százalékot sem.

Az amerikai statisztikák szerint a húgyhólyagrák kialakulásának esélye mindkét nem esetében körülbelül 2,4 százalék. A frissen diagnosztizált rákos esetek között 4,6 százalékot tesz ki a húgyhólyagrák, mely a rosszindulatú daganatokkal összefüggő halálozás 2,8 százalékáért felelős.

A Warwick Egyetem kutatói dr. Rosemary Bland vezetésével arra keresték a választ, hogy a D-vitamin-szintézis miként befolyásolja az immunválaszokat az egyes szövetekben. Hét vizsgálat szisztematikus áttekintése alapján kerestek összefüggést a D-vitamin-szintek és a húgyhólyagrák előfordulása között. Az egyes vizsgálatokban a résztvevők száma 112 és 1125 között volt.

Hét vizsgálat közül öt azzal a következtetéssel zárult, hogy alacsony D-vitamin-szintek mellett nagyobb a húgyhólyagrák előfordulásának kockázata. A magasabb D-vitamin-szintek a húgyhólyagrákos betegek hosszabb túlélésével és jobb kimeneteleivel társultak.

A húgyhólyag sejtjeinek vizsgálata alapján kiderült, hogy a húgyhólyag úgynevezett átmeneti epitélsejtjei D-vitamin hatására aktiválódva elegendő D-vitamint képesek szintetizálni ahhoz, hogy lokális immunválasz jöjjön létre, melynek révén a kóros sejteket a szervezet már korai stádiumban elpusztítja, így nem alakul ki rosszindulatú daganat.

Amennyiben bizonyítást nyer, hogy valóban ok-okozati összefüggés van a szérum alacsony D-vitamin-szintjeivel, úgy a D-vitamin-pótlás a húgyhólyagrák prevenciójának biztonságos és gazdaságos módszere lehet.

„További kutatások szükségesek e korreláció megerősítésére, ám mostani eredményeink arra utalnak, hogy az elégtelen D-vitamin-ellátottság megakadályozza a húgyhólyag sejtjeit abban, hogy megfelelően reagáljanak kóros sejtek kialakulására. Mivel a D-vitamin olcsó és biztonságos, potenciálisan alkalmas lehet a rákbetegség megelőzésére, ami jelentős befolyással lehet nagyon sok ember életére” – mondja dr. Rosemary Bland, aki arra is emlékeztet, hogy a D-vitamint már más ráktípusokkal is összefüggésbe hozták.