A fájdalomreceptorok eltérései a nemek között
Nőknél a prolaktin, férfiaknál az orexin B jelátvitel a legfontosabb, csak az adott nemre jellemző fájdalomérzékelési mechanizmus.
- A krónikus fájdalom gyorsítja az agy öregedését
- Krónikus fájdalom csillapítására alkalmas új hatóanyag
- Vizsgálati oltóanyag fentanilfüggőség kezelésére
- Orvosi kannabisz migrénben
- Láz- és fájdalomcsillapítás terhességben és a gyermekágyban
- Posztoperatív fájdalomcsillapítás
- Akut mozgásszervi fájdalom csillapítása
- Fájdalomcsillapítás a reumatológiában – fókuszban az akut fájdalom
- Mozgásszervi fájdalmak helyi gyógyszeres csillapítása
A Brain folyóiratban június 3-án jelent meg a University of Arizona kutatóinak cikke, amelyben a világon elsőként azonosították a nociceptorok, azaz a fájdalmat előidéző speciális idegsejtek funkcionális nemi különbségeit. A kutatások szerint a férfiak és a nők eltérő módon élik meg a fájdalmat, de eddig senki sem tudta, hogy pontosan miért. A mostani eredmények sürgetik egy olyan megközelítés bevezetését, amely a beteg nemét alapvető fontosságúnak tekinti a fájdalom kezelésére szolgáló terápia megválasztásában.
Dr. Frank Porreca, a kutatás vezetője így nyilatkozott: “Vizsgálatunk eredményei meglepően konzisztensek voltak, és alátámasztják azt a figyelemre méltó következtetést, hogy a nociceptorok, a fájdalomérzékelés alapvető építőkövei különbözőek a férfiaknál és a nőknél. Ez a későbbiekben lehetőséget ad számunkra arra, hogy a fájdalmat specifikusan (és potenciálisan jobban, hatásosabban) kezeljük a férfiaknál vagy a nőknél.”
Porreca és a kutatócsoport a gerincvelő közelében, a háti gyökérganglionokban található nociceptorsejtek ingerlékenységét értékelte a vizsgálat során. A nociceptorok, amikor sérülés vagy szövetkárosodás hatására aktiválódnak, a gerincvelőn keresztül olyan jelet küldenek az agyba, amely a fájdalom érzékelését eredményezi. A nociceptorok a sérülésre adott válaszukban is alkalmazkodóképesek, például a forró tűzhely megérintése nagy intenzitású inger, míg a napégést dörzsölő inggallér alacsony intenzitású, mégis mindkettő fájdalomérzetet vált ki. Sérülés esetén, mint például a napégés, a fájdalomcsillapítók, beleértve a nem szteroid gyulladáscsökkentőket, mint például az ibuprofent, a nociceptorok aktiválódási küszöbének emelésével hatnak, ezáltal blokkolják az alacsony intenzitású ingerek, például az inggallér dörzsölése által kiváltott fájdalmat.
A krónikus fájdalom és az alvás közötti kapcsolatra vonatkozó korábbi kutatásokat követően a váratlan nemi különbségek vezették Porrecát arra, hogy két anyagot - a prolaktint és az orexin B-t - válassza ki ehhez a vizsgálathoz. A prolaktin a szoptatásért és az emlőszövetek fejlődéséért felelős hormon; az orexin pedig egy neurotranszmitter, amely elősegíti az ébren maradást. Azonban mind a prolaktinnak, mind az orexinnek számos más funkciója is van, amelyeket csak most sikerült feltárni.
A kutatócsoport hím és nőstény egerekből, főemlősökből és emberekből származó szövetmintákat használt, hogy megvizsgálja a prolaktin és az orexin B hatását a nociceptorok aktivációs küszöbére.
“Azt találtuk, hogy hímeknél és nőstényeknél - állatoknál vagy embereknél - teljesen eltérő lehet, hogy mi változtatja meg a nociceptorok küszöbértékeit” - fejtette ki Porreca. “Amikor hozzáadtuk az érzékenyítő anyagokat, amelyek csökkentik ezeket az aktiválódási küszöböket, azt találtuk, hogy a prolaktin csak a nőstény sejteket érzékenyíti, a hím sejteket nem, az orexin B pedig csak a hím sejteket érzékenyíti, a nőstényeket nem. E vizsgálatok megdöbbentő következtetése az, hogy léteznek férfi nociceptorok és női nociceptorok - ilyeneket korábban soha nem írtak le.”
A kutatók úgy döntöttek, hogy tesznek még egy lépést: blokkolták a prolaktin jelátvitelt és az orexin B jelátvitelt, és megvizsgálták a nociceptorok aktiválódási küszöbére gyakorolt hatást. Ahogyan arra számítottak, a prolaktin jelátvitel blokkolása csökkentette a nociceptorok aktiválódását a nőknél, és teljesen hatástalan maradt férfiaknál, míg az orexin B jelátvitel blokkolása a férfiaknál hatott, a nőknél egyáltalán nem.
“Eddig az volt az általános feltételezés, hogy a fájdalmat kiváltó mechanizmusok férfiaknál és nőknél teljesen azonosak” - összegzett Porreca. “Mi viszont most arra mutattunk rá, hogy a fájdalom érzékelését eredményező alapvető, mögöttes mechanizmusok különböznek a hím és nőstény egereknél, a hím és nőstény főemlősöknél, valamint a nőknél és a férfiaknál.”
Az eredmények új megközelítési módot javasolnak a fájdalom kezelésére olyan betegségek esetében, amelyeknél a nemi arány eltolódást mutat. Tipikusan ilyen a migrén és a fibromyalgia, ahol a nők és férfiak aránya 3:1, illetve 8 vagy 9:1.
Porreca úgy véli, hogy a nőknél a prolaktin által kiváltott nociceptor-szenzitizáció megakadályozása életképes megközelítést jelenthet a nőknél gyakori, fájdalommal járó betegségek kezelésében, míg a férfiaknál az orexin B által kiváltott szenzitizáció célzott kezelése javíthatja a nociceptor-aktivációval járó fájdalomállapotok kezelését.
Írásunk az alábbi közlemények alapján készült:
Study shows first evidence of sex differences in how pain can be produced
Nociceptors are functionally male or female: from mouse to monkey to man
Irodalmi hivatkozás:
Harrison Stratton et al, Nociceptors are functionally male or female: from mouse to monkey to man, Brain (2024). DOI: 10.1093/brain/awae179