A fizikai aktivitás csökkentheti az alkohol káros hatását

A túlzott alkoholfogyasztás évente körülbelül 88 ezer halálesetet okoz az Egyesült Államokban, ezzel csaknem 30 évvel megrövidítve az érintettek élettartamát. Az alkoholbetegség közvetlen ártalomként fokozza számos kedvezőtlen egészségi állapot kockázatát és rohamiváshoz vezet. Idővel az alkoholfogyasztás eredményeként többféle krónikus kórállapot többek között a szívbetegség, stroke, valamint a rosszindulatú daganatok egyes típusainak (emlő, máj, vastagbél és végbél stb.) kialakulása fenyeget. Jelentős alkoholfogyasztás kapcsán fokozódik az összegzett mortalitás kockázata is.

Egyes kutatások szerint az alkoholfogyasztás és a fizikai aktivitás közös biológiai mechanizmusok révén, ám ellentétes irányban fokozhatják az idült betegségek kockázatát.

A bemutatott vizsgálat célja annak tisztázása volt, hogy a fizikai aktivitás csökkentheti-e az alkoholfogyasztáshoz társuló összegzett, rákbetegség okozta, illetve kardiovaszkuláris halálozás kockázatát. Ehhez egy angliai-skóciai országos reprezentatív felmérés 1994-re, 1998-ra, 1999-re, 2003-ra, 2004-re és 2006-ra vonatkozó adatait dolgozták fel. A felmérés készítői rákérdeztek a napi, heti és havi alkoholfogyasztás mértékére, valamint a fizikai aktivitás gyakoriságára a 40 év fölötti résztvevőktől.

Az alkoholfogyasztás hat, nemekre specifikus kategóriáját azonosították (ezen belül: „soha nem iszik”, „korábban ivott, de ma már nem iszik” és „alkalmilag iszik”). Alkalmi ivóknak tekintették azokat, akik legfeljebb 14 egységet (nők), illetve 21 egységet (férfiak) fogyasztottak, míg a ártalmas ivás felső határa 35 egység (nők), illetve 49 egység (férfiak) volt, míg efelett veszélyes alkoholfogyasztásról beszélünk.

A kérdőívet kitöltők közül 36 370, 40 és 102 év közötti felnőtt adatait vonták be az elemzésbe. A válaszadók 13,3 százaléka fogyasztott a javasolt heti maximumnál nagyobb mennyiségű alkoholt. A fizikai aktivitás mértékét a Metabolic Equivalent of Task (MET) alapján adták meg, mely a fizikai aktivitás kapcsán felhasznált kalóriamennyiséget jelöli.

A heti fizikai aktivitás szerint három csoportba osztották a résztvevőket: 1) inaktív (kevesebb mint 7,5 MET/óra), a javasolt tartomány alsó részére eső aktív (több mint 7,5 MET/óra) és a javasolt tartomány felső részére eső aktív (több mint 15 MET/óra). A heti MET átlagértéke 8,8 MET/óra volt.

A fizikai aktivitásra vonatkozó kérdéseket megválaszolók közül körülbelül minden negyedik résztvevő (27,5 százalék) semmilyen fizikai aktivitást nem végez. A résztvevők körülbelül 61 százaléka nem érte el a 7,5 MET/óra intenzitást hetente, ami pedig 150 percnyi közepes intenzitású aktivitásnak felel meg, ami az irányelvekben is szerepel ajánlásként. A megkérdezettek körülbelül 39 százaléka érte el az alacsonyabb heti célértéket, míg 23,3 százalék esett a javasolt tartomány magasabb régióiba. Az utánkövetés során összesen 5735 halálesetet regisztráltak. A vizsgálati adatok direkt összefüggést jeleznek az alkoholfogyasztás, illetve a rák okozta és az összegzett halálozás között.

Az életükben alkoholt soha nem fogyasztókkal összehasonlítva, az alkoholfogyasztásról leszokottak és a veszélyes mennyiséget ivók körében nagyobb a bármely okra visszavezethető mortalitás aránya. A hetente fogyasztott alkoholegységek számának növekedésével emelkedett a rákos halálozás aránya is, még azokban az esetekben is, amikor az alkoholegységek száma az irányelvekben javasolt tartományon belül maradt.

Bár a szerzők úgy találták, hogy alkalmi ivás mellett marginálisan alacsonyabb az összegzett mortalitás és a kardiovaszkuláris betegségekre visszavezethető halálozás, a kisebb mennyiségű alkoholfogyasztásnak nincs protektív hatása a rákos halálozás szempontjából. A szerzők szerint az összefüggés J alakú görbével írható le.

A halálozási kockázat a fizikai aktivitás szintjétől függően fokozódott vagy mérséklődött. Nagyobb volt a rákbetegséggel összefüggő mortalitás kockázata, ha az alkoholfogyasztás a javasolt limiten belül legfeljebb az ártalmas szintre emelkedett, ugyanakkor nem elégítette ki a 7,5 MET/órában meghatározott minimális ajánlást.

Bár a mostani vizsgálat obszervációs jellegű volt és nem alkalmas ok-okozati összefüggések feltárására, a szerzők rámutatnak, hogy a fizikai aktivitás – még a minimálisan javasolt heti 7,5 MET/óra is – javíthatja az egészségi állapotot és bizonyos mértékig csökkentheti az alkohol ártalmas hatásait.

„A fizikai aktivitás protektív hatása már attól a szinttől nyilvánvaló volt, mely minimális szintként szerepel a közegészségügyi ajánlásokban – írják a szerzők. − Eredményeink azt jelzik, hogy a fizikai aktivitásnak akkor is jelentős szerepe lehet a népesség egészségi állapotának fenntartásában, ha a populáció tagjait egyébként kevésbé kedvező egészségmagatartás jellemzi.”