Befolyásolja-e a rákkockázatot az életmód?
Egészséges életmóddal a rosszindulatú tumorok egy része megelőzhető – írják egyesült államokbeli szerzők a JAMA Oncology című lapban megjelent közleményükben. A kockázat mérséklődéséhez a dohányzás és a nagy mennyiségű alkoholfogyasztás elhagyása éppen úgy hozzájárulhat, mint a normális testsúly elérése és fenntartása, valamint a rendszeres testmozgás.
Az Egyesült Államokban a rákbetegség a második leggyakoribb halálok; évente 1,6 millió új esetet diagnosztizálnak, és 2016-ban várhatóan 600 ezren halnak meg rákbetegség következtében.
A legfrissebb kutatások azt jelzik, hogy az őssejtvonalakban bekövetkező random mutációk jelentős szerepet játszhatnak a rosszindulatú tumorok létrejöttében. Egyesek ezeket a megállapításokat úgy értelmezik, hogy a rákkockázatban észlelhető variabilitás mindössze egyharmada vezethető vissza környezeti vagy genetikai faktorokra, többségében azonban a vakvéletlen kedvezőtlen következményének tarthatók. Ugyanakkor számos tanulmány meggyőzően bizonyítja az életmódbeli tényezők jelentőségét.
A bostoni dr. Mingyang Song és munkatársai azt elemezték, hogy az egészséges életmód miként befolyásolja a rákkockázatot és rákhalálozást.
A vizsgálat alapját 89571 nő és 46399 férfi adatai képezték.
Az egészséges életmódra vonatkozóan négy kritériumot állítottak fel:
az adott személy
- soha nem dohányzott vagy leszokott a dohányzásról
- soha nem iszik alkoholt, vagy legfeljebb napi egy (nők esetében) vagy két pohárral (férfiak esetében) fogyaszt
- testtömegindexe 18,5 felett van, de nem haladja meg a 27,5-et
- hetente rendszeresen végez aerob testedzést – intenzív terhelés mellett legalább 75 percet, mérsékelt intenzitás esetén legalább 150 percet.
Azokat a személyeket tekintették kis kockázatúaknak, akik mind a négy kritériumot kielégítették, nagy kockázatot pedig akkor véleményeztek, ha egyik kritérium sem teljesült.
Az eredmények azt mutatják, hogy a rákos esetek 20−40 százaléka, illetve a rosszindulatú daganatok okozta halálozás körülbelül 50 százaléka megelőzhető lenne, ha az emberek úgy módosítanák az életmódjukat, hogy az megfeleljen a kiskockázatú csoportot jellemző négy kritériumnak.
A szerzők ugyanakkor specifikus ráktípusokra lebontva is elemezték a kockázati tényezőket. A tüdőrák esetében nőknél az esetek 82 százaléka, férfiaknál 78 százaléka lenne megelőzhető. A kolorektális rák előfordulásában az egészséges életmód a nőknél 29 százalékos, a férfiaknál 20 százalékos javulást eredményezhetne. Az egészséges életmódot folytató nők csoportjában az emlőrák előfordulása 4 százalékkal, az emlőrák okozta halálozás 12 százalékkal volt alacsonyabb. A fatális prosztatarák kockázatát 21 százalékkal csökkentette az egészséges életmód.
Az eredmények általánosíthatóságát korlátozza, hogy a vizsgálatban kizárólag fehér bőrű populáció vett részt, ezért a következtetések nem feltétlenül állnák meg a helyüket más etnikai csoportokban.
A szerzők kiemelik, hogy eredményeiknek a prevencióban lehet nagy jelentősége.
„Társadalmi szinten arra kell törekednünk, hogy ne hátráltassanak bennünket olyan gondolatok, miszerint a rákkockázat teljes egészében a véletlennek lenne betudható, vagy hogy hatalmas új orvosi felfedezések lennének szükségesek ahhoz, hogy nagyobb eredményeket érjünk el a rosszindulatú daganatok ellen. Ehelyett minden lehetőséget meg kell ragadnunk arra, hogy a preventív stratégiákat bevessük, illetve változtassunk életmódunkon” – mondják a szerzők.
