A hasnyálmirigy érintettsége a COVID-19-ben
Egyre több adat bizonyítja, hogy a SARS-CoV-2 vírus megfertőzi a hasnyálmirigy inzulint termelő béta-sejtjeit és ezáltal befolyásolja a cukorbetegek állapotát.
A Spanyol Diabetes Társaság (SED) XXXIII. Nemzeti Kongresszusa kiterjedten foglalkozott a COVID-19 és a cukorbetegség/vércukorszint-zavarok összefüggésével, a hasnyálmirigy érintettségével a COVID-19 során.
Dr. Alexander Kleger (Ulm, Németország) és munkatársai bebizonyították, hogy a SARS-CoV-2 képes megfertőzni a hasnyálmirigy inzulint termelő béta-sejtjeit, ami magyarázhatja, hogy a COVID-19-ben szenvedő betegek néha miért tapasztalnak a vércukorszint szabályozásának nehézségeire utaló tüneteket. Ezen túlmenően jellemezték a SARS-CoV-2-vel megfertőződött béta-sejtekben kialakuló rendellenességeket, amelyek hozzájárulhatnak a COVID-19-betegeknél tapasztalt metabolikus szabályozási zavarokhoz.
A kutatók 2020 márciusa óta tapasztalták a hasnyálmirigyet érintettségét COVID-19 betegség esetén, és már az augusztusban közzétett tanulmányok egyértelműen jelezték, hogy a megfertőződöttekben a cukorbetegség súlyosbodik, illetve azt, hogy a SARS-CoV-2 fertőzést elszenvedettekben nagyobb eséllyel diagnosztizálnak újonnan kialakult eseteket. Azt is kimutatták, hogy a kórházban kezelt, nem diabeteses COVID-betegeknél 5 nappal a kórházi felvétel után gyorsan emelkedett a glükózszint.
Angiotenzin-konvertáló enzim 2
A vírus hasnyálmirigyre gyakorolt hatásával kapcsolatban az előadó megemlítette, hogy míg a korai tanulmányok nem találtak angiotenzin-konvertáló enzim 2 receptort a hasnyálmirigy endokrin és exokrin sejtjein, addig kutatócsoportjuk volt az első, amely bizonyítékot talált a humán hasnyálmirigy béta-sejtjeiben specifikusan kifejeződő angiotenzin-konvertáló enzim 2 nyilvánvaló jelenlétére, s ezt később mások vizsgálatai is megerősítettek. Egy másik meglepő felfedezésük az volt, hogy a vírusfertőzés hosszabb ideig tart a hasnyálmirigyben, mint a tüdőben. Az eredmények alapján tehát a SARS-CoV-2 közvetlenül vagy közvetve összefüggésbe hozható a cukorbetegséggel. Az nem eldöntött, hogy a hatás lehet-e közvetlen, a vírus megfertőzi vagy közvetlenül eléri a hasnyálmirigy béta-sejtjeit, vagy, hogy a hasnyálmirigy érintettsége a fertőzés szisztémás szintű hatásának eredménye, összefüggésben áll-e a citokinviharral. Jelenleg azt kutatják, hogy a vírus valóban képes-e replikálódni a hasnyálmirigy béta-sejtjeiben, és szeretnék felmérni az újrafertőződések lehetőségét.
Számos bizonyíték van a cukorbetegség és a COVID-19 közötti kapcsolatról, és az is ismert, hogy a diabeteses betegek 11-22%-ánál nagyon gyakori társbetegség, és hogy a diabetes növeli a súlyos betegségek és a halálozás kockázatát. A SARS-CoV-2 fertőzés az exokrin hasnyálmirigyet is érinti, ez az érintettség a COVID-19-ben szenvedő kritikus állapotú betegek 5%-ánál hasnyálmirigy-gyulladást, 7,5%-17%-ánál hasnyálmirigy-megnagyobbodást és abnormális amiláz vagy lipáz szinteket eredményez. A SARS-CoV-2 fertőzés ezeknél a betegeknél glikometabolikus diszfunkciót okoz, a 2-es típusú cukorbetegségben szenvedőknél fokozott hiperglikémiát és a betegek 2-6,4%-ánál a ketoacidózist - függetlenül a diabetes meglététől vagy hiányától.
Gyógyulás után
A legfrissebb kutatások azt mutatják, hogy ez a szabályozási zavar hosszú ideig fennáll a COVID-19-ből való felépülés után is. „Azt tapasztaltuk, hogy a betegek jelentős részénél a hiperglikémia egy ideig fennmarad, a kórházban kezeltek esetében (akkor is, ha nem volt szükség lélegeztetésre vagy egyéb intenzív terápiára) a gyógyulást követően akár több mint 2 hónapig is eltarthat”- mondta Kleger.
"Más tanulmányok az mutatták ki, hogy az inzulinrezisztencia és a hasnyálmirigy béta-sejtek hiperstimulációja a COVID-19 utáni fázisban is kóros szinten marad. A megnövekedett inzulinrezisztenciával összhangban e betegekben a hipergyulladás jeleit is felfedezték.
Úgy tűnik, hogy az újonnan diagnosztizált cukorbetegség SARS-CoV-2 fertőzésből való felépülés utáni megnövekedett előfordulása összefüggésben áll a betegség súlyosságával, és attól is függ, hogy volt-e szükség kórházi kezelésre vagy intenzív ellátásra. Hasonlóképpen retrospektív tanulmányok kimutatták, hogy a 2-es típusú cukorbetegség kialakulásának kockázata magasabb a COVID-19-ben szenvedő betegeknél, mint az egyéb légúti fertőzésekben szenvedőknél. Az 1-es típusú cukorbetegség előfordulását illetően bizonyított, hogy különösen a gyermekek esetében, egyértelmű összefüggés van a pandémiás hullámok és az esetek számának növekedése között.
Még nem teljesen ismert, hogy a SARS-CoV-2 miképpen befolyásolja a hasnyálmirigy béta-sejtekjeinek működését. Az ezzel kapcsolatos számos tanulmány megerősítette, hogy a COVID-19 anyagcsere-szabályozási zavarokat (hiperglikémia, inzulinrezisztencia, diabéteszes ketoacidózis) okoz, ami viszont elősegíti a cukorbetegség kialakulását azoknál a betegeknél, akiknek a kórelőzményében nem szerepel ez a betegség.
Dr. Antonio Pérez Pérez a konferencia elnöke a járvány idején a diabéteszellátásban felhalmozott tapasztalatok tanulságait ismertetve kiemelte a virtuális konzultációk ösztönzését, az elektronikus receptben felírt gyógyszerek hozzáférhetőségét, valamint az online oktatási források és a távorvoslási eszközök használatát.
Forrás:
