A koffein javíthatja a pajzsmirigy működését
A koffeinfogyasztás javíthatja a pajzsmirigy működését az anyagcserezavarban szenvedőknél, derül ki egy új kutatásból.
A Nutritional Journal című szaklapban megjelent tanulmány eredményei szerint bár a koffeinbevitel és a pajzsmirigyműködés közötti ok-okozati összefüggés további igazolást igényel, a koffein, mint könnyen beszerezhető és széles körben fogyasztott étrendi összetevő, potenciális jelölt a pajzsmirigy egészségének javítására az anyagcserezavarban szenvedő egyéneknél. Az egészséges tartományon belüli koffeinfogyasztás nem-lineáris összefüggést mutatott a pajzsmirigyszintekkel. A mérsékelt koffeinbevitel összefüggésbe hozható az anyagcserezavarok kockázatának csökkentésével, amellett, hogy mentálisan is jótékony hatással bír.
Kínai kutatók a 2007-2012-es National Health and Nutrition Examination Survey (NHANES) III tanulmány 2582 résztvevőjének adatait értékelték, és a koffeinnek (a szisztémás anyagcserében és a neurológiai fejlődésben jelentős szerepet játszó) pajzsmirigyhormonra gyakorolt hatását vizsgálták.
A résztvevőket három alcsoportra osztották nem, életkor, testtömegindex (BMI), hiperglikémia, magas vérnyomás és szív- és agyi érbetegség (CVD) alapján.
Az 1. csoport (n=208) volt metabolikus szempontból a legegészségtelenebb. Ezek a betegek rendelkeztek a legmagasabb a BMI-vel és ők voltak a legidősebbek. Ráadásul, ebben a csoportban volt a legmagasabb a magas vérnyomás, a hiperglikémia és a CVD aránya, ugyanakkor, ebben a csoportban volt a legalacsonyabb a koffeinfogyasztás.
A 2. csoportban (n=543) minden résztvevő dohányos, és 90,4%-uk szokott alkoholt fogyasztani. Ebben a csoportban volt a legmagasabb a férfiak aránya is.
A 3. csoport (n=1183) volt metabolikus szempontból a legegészségesebb, a csoportba több nő tartozott, életkoruk fiatalabb, BMI-jük alacsonyabb volt. Hiperglikémia, magas vérnyomás és CVD nem fordult elő a csoportban.
Az anyagcsere szempontjából legegészségtelenebb 1. csoportban volt a legmagasabb a szérum pajzsmirigy-stimuláló hormon (TSH) szintje. Megjegyzendő, hogy bár a pajzsmirigybetegségben szenvedő résztvevőket eredetileg kizárták az elemzésből, a magasabb TSH-szintek előre jelzik a szubklinikai hipotireózist vagy a nyilvánvaló hipotireózis progresszióját.
Összességében nem volt összefüggés a koffein és a TSH-szintek között. A csoportok alcsoportos elemzése azonban azt mutatta, hogy az 1. csoportban a koffeinfogyasztás nem-lineárisan korrelált a TSH-val (P=0,0019), minimális átlagos koffeinfogyasztás mellett (<9,97 mg/nap). Az életkor, a nem, a rassz, az alkoholfogyasztás, a betegség állapota, a mikrotápanyagok és a makrotápanyagok figyelembevételével történő korrekció után összefüggés mutatkozott a kissé magasabb TSH-szintekkel (P=0,035). A nagyobb, mérsékelt mennyiségű koffeinfogyasztás (9,97–264,97 mg/nap) azonban fordítottan arányos összefüggést mutatott, alacsonyabb TSH-szinttel járt együtt (P=0,001). Érdekes módon nem volt összefüggés a napi több, mint 264,97 mg koffeinfogyasztás és a TSH-szintek között.
Összehasonlításképpen, egy normál csésze kávé általában 80-100 mg koffeint tartalmaz, és az Egyesült Államok Élelmiszer- és Gyógyszerügyi Hivatala (FDA) szerint az egészséges felnőttek napi 400 mg koffeint biztonsággal fogyaszthatnak.
A 2. csoport fogyasztotta a legnagyobb mennyiségű koffeint. Figyelemre méltó, hogy a három csoport közül ebben a csoportban volt a legalacsonyabb a szérum TSH-szint. A koffeinfogyasztás és a TSH-szintek között a 2. és a 3. csoportban nem volt szignifikáns összefüggés.
A koffeinfogyasztás és a szérum FT4 vagy FT3 szintek - amelyek a pajzsmirigy alulműködésével kapcsolatosak - között szintén nem volt szignifikáns összefüggés egyik csoportban sem.
Az eredmények azt mutatják, hogy a koffeinfogyasztás nem-lineárisan korrelált a szérum TSH-szinttel, és mérsékelt mennyiségben (9,97–264,97 mg/nap) fogyasztva a koffein pozitív korrelációt mutatott a szérum TSH-szinttel az anyagcserezavarban szenvedő betegeknél.
A koffein feltehetően modulálja az agyalapi mirigy hormonszekrécióját, ami bizonyítottan befolyásolja a hipotalamusz-hipofízis-mellékvese tengelyt. A szerzők feltételezik, hogy a koffein az agyalapi mirigy működésének befolyásolásával potenciálisan befolyásolhatja a pajzsmirigy aktivitását, ám a mechanizmusok továbbra sem világosak, valamint további, prospektív vizsgálatokra van szükség annak értékeléséhez, hogy a fokozott kávéfogyasztás valóban csökkenti-e a pajzsmirigybetegségek kockázatát.
