A nagy babákból szívbeteg felnőtt válik?

A GW-ICC 2020 elnevezésű virtuális kardiológiai konferenciát október 19-e és 25-e között tartotta az Európai Kardiológus Társaság (ESC, European Society of Cardiology). Kínai kutatók ez alkalomból számoltak be arról, hogy gyakrabban alakul ki később életszakaszukban pitvarfibrilláció azoknál, akik nagy (4000 gramm feletti) súllyal születtek. A vizsgálatot vezető dr. Songzan Chen, a Zhejiang Egyetem kutatója így fogalmaz: „Eredményeink azt mutatják, hogy a nagy babák felnőtt életükben jobban ki vannak téve a pitvarfibrilláció kockázatának. Ennek ismeretében újszerű lehetőséget kínál a pitvarfibrilláció prevenciójára, ha például az anya egészséges, kiegyensúlyozott táplálkozása, valamint a várandósság alatti fizikai aktivitása révén igyekszünk megelőzni, hogy az újszülöttek nagy súllyal jöjjenek a világra. Különösen nagy jelentőségű ez azoknál a várandósoknál, akik már terhességüket megelőzően túlsúlyosak vagy elhízottak voltak, illetve cukorbetegségben szenvednek. Hasonló odafigyelésre van szükség azoknál is, akik önmaguk is nagy súllyal születtek.”

A pitvarfibrilláció a leggyakoribb szívritmuszavar, mely világszerte több mint 40 millió embert érint, nagy jelentősége van tehát minden olyan beavatkozásnak, mely csökkenti a előfordulását. Pitvarfibrilláció kapcsán ötszörösére emelkedik a stroke rizikója. A korábbi kutatási adatok alapján azonban nem egyértelmű, hogy van-e összefüggés a nagy születési súly és a pitvarfibrilláció előfordulása között. 

A mostani vizsgálatban élethosszra tekintve elemezték a nagy születési súly hatását a pitvarfibrilláció gyakoriságára. A kutatás alapját genomikai vizsgálatok képezték, melyek során 132, a születési súllyal potenciálisan összefüggésbe hozható genetikai variánst azonosítottak. Ezt követően megnézték, hogy az azonosított genetikai variánsok közül melyik jelenléte hozható összefüggésbe pitvarfibrilláció kialakulásával. 

Ezek alapján kerestek és találtak kapcsolatot a születési súly és a pitvarfibrilláció között. Az adatok azt jelzik, hogy azok között, akiknek születési súlya 482 grammal (azaz 1 standard deviációnyi mértékben) haladja meg átlagos születési súlynak számító 3397 grammot, 30%-kal nagyobb annak a valószínűsége, hogy a későbbi életszakaszuk során valamikor szívritmuszavaruk jelentkezik.

„Kutatásunk legnagyobb erőssége a módszertanban rejlik, mely lehetőséget nyújtott ok-okozati összefüggések levonására a nagy születési súly és a pitvarfibrilláció gyakoribb előfordulása között. Nem tudjuk azonban kizárni azt sem, hogy a korreláció mögött talán a felnőttkori testmagasság és testsúly befolyásoló hatása húzódhat meg. Köztudott ugyanis, hogy a születési súly a felnőttkori testmagasság megbízható prediktora, és azt is tudjuk, hogy magasabb emberek körében gyakoribb a pitvarfibrilláció előfordulása. Nem hagyhatjuk figyelmen kívül, hogy a korábbi kutatások lazább összefüggést jeleztek a születési súly és a pitvarfibrilláció között, amennyiben a felnőttkori testsúlyt is figyelembe vették” – fogalmaz a vizsgálat vezetője.

Mindazonáltal a most ismertetett vizsgálat genetikai bizonyítékokkal szolgál a nagy születési súly és a pitvarfibrilláció emelkedett kockázata között összefüggésekre. A szerzők szerint a nagy születési súlyra hajlamosító faktorok lehetőség szerinti kiküszöbölése a pitvarfibrilláció észszerű preventív stratégiája lehet. Ennek fényében a várandós nőknek – és ezen belül különösen az elhízottaknak és cukorbetegeknek – nagyobb figyelmet kell fordítaniuk az étrendjükre és a rendszeres fizikai aktivitásra. Ezen túlmenően a nagy születési súllyal születetteknek is tisztában kell lenniük azzal, hogy nagyobb kockázatnak vannak kitéve pitvarfibrilláció kialakulására, ezért mindent meg kell tenniük a rizikó mérséklése érdekében.