A pandémia és az agy
Egy új tanulmány szerint a világjárvány túlélése miatti stressz még a SARS-CoV-2-vel nem fertőzötteknél is gyulladást okozhat az agyban.
A Brain, Behavior, and Immunity februári számának egyik cikke szerint a „pandémiás agy” nem kizárólag a COVID-19-cel fertőzött betegekben alakul ki. Kimutatták ugyanis, hogy olyan egészséges egyénekben, akiknek negatív lett a COVID-19-et okozó vírust kimutató pcr tesztje, megemelkedhet a depresszióban, a stresszben és a mentális fáradtságban szerepet játszó gyulladásos markerek szintje. A tanulmány lehetséges kapcsolatot jelez a pandémiával összefüggő stresszorok és a neuroimmun válaszok között. A nem fertőzött, egyébként egészséges résztvevők bizonyított idegi gyulladásos folyamatai húzódhatnak azon sokféle betegségszerű tünet mögött, amelyeket sokan tapasztaltak a világjárvány alatt, állítják a cikk szerzői.
A pandémia idején jelentősen megszaporodtak a pszichológiai szorongások azok között is, akik nem fertőzödtek meg a SARS-CoV-2-vel. A járvány agyi és mentális egészségre gyakorolt hatásának jobb megértése érdekében a kutatók retrospektív módon elemezték olyan 57 személy adatait, akiket a járvány kezdete előtt kontrollként vettek fel egyéb, nem az ő kutatásuk tárgyát képező vizsgálatokhoz. Rajtuk kívül 15 olyan személyt vontak be a vizsgálatba, akik a 2020 március-májusi lock-down 2 hónapja alatt Massachusetts államban éltek és COVID-19 antitest vizsgálatuk eredménye negatív volt. A kutatók PET- és MRI-képalkotással, valamint vérminta-analízissel vizsgálták, hogy van-e eltérés az egészséges emberek agyában járvány lezárást megelőző és lezárás alatti időszakában.
A kontrollcsoporthoz képest a pandémiás kohorszban megemelkedett a 18 kDa transzlokátor fehérje (TSPO) és a mioinozitol, a gyulladásos markerek szintje az agyban. A megnövekedett TSPO-t depresszióval és öngyilkossági gondolatokkal, a megemelkedett mioinozitol pedig skizofréniával hozták összefüggésbe. Két gyulladásos marker, az interleukin-16 és a monocita kemoattraktáns protein-1 vérszintje szintén emelkedett a pandémiás kohorszban, bár kisebb mértékben. A TSPO-szintek különösen magasak voltak a pandémiás csoport azon résztvevőinél, akik rosszkedvről, valamint szellemi és fizikai fáradtságról számoltak be, összehasonlítva azokkal, akik kevés tünetet észleltek, vagy egyáltalán nem tapasztaltak tüneteket.
„Ezek az eredmények arra utalnak, hogy a stressz idegrendszeri gyulladásos állapotokhoz vezethet, ami, ha igazolást nyer, akkor segíthet a gyulladás csökkentésére összpontosító új kezelések kifejlesztésében" kommentálta a cikket dr. Marco Loggia (Harvard Medical School). Bár a fokozott idegrendszeri gyulladásos jelek a lock-down alatt mutatkoztak, nem egyértelmű, hogy mi a jelenség oka, a lock-down ténye, a társadalmi elszigeteltség, az étrend vagy az edzési szokások/testmozgás változása.
További kommentárként dr. Ning Quan (Schmidt College of Medicine at Florida Atlantic University, Boca Raton) is kiemelte, hogy e megválaszolásra váró kérdések ellenére "a tanulmány jelentősen hozzájárul ahhoz, hogy megértsük, hogyan hathat a pandémiás stressz agyunkra és viselkedésünkre" és hogy a járvány idején a fáradtságérzés mellett agyi köd (brain fog) is kialakulhat. tanulmánynak számos korlátja közül a kis mintaméret is jelentősen megnehezíti az eredmények általánosítását, így csak a Massachusettsben élt kevés számú résztvevőről mondhatunk valamit, ami egyáltalán nem biztos, hogy más földrajzi régiókban is helytálló.
Forrás:
Brain Behav Immun. Published online February 16, 2022. Full text
