A szívdobogás tölti a pacemaker telepét
Egy svéd villamosmérnök készítette el az első, elemmel működő pacemaker készüléket 1958 októberében. A legutóbbi európai kardiológus kongresszuson bemutatott legújabb pacemakert a páciens szívdobogása által termelt áram működteti.
Az első, emberi testbe beültethető, elemmel működő pacemaker készüléket egy svéd villamosmérnök készítette 1958 októberében. Ezt a műszert Ake Senning svéd szívsebész egy helyi betegbe varrta be, aki 80 éves koráig élt, és élete végéig a műszert 23 alkalommal cserélték a beavatkozást követő 40 esztendő során.
Most Adrian Zurbuchen (Berni Egyetem) tartott nagy feltűnést keltő előadást Barcelonában, a European Society of Cardiology kongresszusán. „Korunk beültetett orvosi eszközeinek korlátozó tényezője az elektromos elem – vezette be előadását a svájci kutató. – Amikor az energiaszint kritikusan alacsony értékre csökken, az orvos úgy érzi, hogy a telepet, ha kifogástalanul működik is, ki kell cserélni. Ez bonyolult helyzet, mert költségekkel jár, és a beavatkozásnak szövődményei is lehetnek.”
A pacemaker számára új, alternatív energiaforrást sikerült találni, és ez a szívverés. Négy éve Rolf Vogel professzor, aki kardiológus és mérnök a Berni Egyetemen, arra gondolt, hogy az automata karórák mintájára lehetne megoldani a pacemaker energia-utánpótlását. A szív megállás nélkül működik napi 24 órán keresztül. Az automata óraszerkezet, amit 1777-ben találtak fel, jó példája a mozgásból nyerhető energiának. A pacemaker első prototípusa a kereskedelemben kapható automata karóra volt. Minden fölösleges részt eltávolítottak róla, hogy súlyát és méretét minimalizálják. A szerkezetet közvetlenül bevarrják a miokardiumba. Az első változat úgy működik, mint a csuklón viselt automata óra. Az óramű fölhúzza a mechanikus szerkezetet, az pedig elektromos mikrogenerátort hoz működésbe. A készülék a szívből nyert energiát tárolja, és elektromos ingerek formájában továbbítja a szívizomzatba.
Az emberi vizsgálatok előtt sertésen végeztek állatkísérleteket. Az így kidolgozott módszer percenként 130-es frekvenciájú tachikardiával hajtotta az állatok szívét. Adrian Zurbuchen hangsúlyozta, hogy az új pacemaker mentes a jelenleg forgalomban lévő változatok két kedvezőtlen tulajdonságától. Egyik nagy előnye, hogy a szív ingerléséhez az elektromos energiát nem egy korlátozott élettartamú elemtől, hanem magától a szívtől nyeri. A másik pedig, hogy nincs szükség elektródokra, melyek sérülése, törése soha nem zárható ki. Ez a pacemaker elem nélküli és vezetékek nélküli műszer.
