A terhesek hipertireózisának kezelése

A tirotoxikózis a terhes nők mindössze kb. 0,2%-ban fordul elő, de kezeletlenül hagyva a magzat és az anya fokozott morbiditását, esetleg halálát is okozhatja. A terhesség első trimeszterében a toxikus diffúz golyva (Graves-betegség, Basedow-kór) vagy egyéb pajzsmirigy-túlműködés miatt antitiroid gyógyszereket (ATD-ket, másképpen thionamidokat) szedő nők újszülöttjeinél viszont növekszik a veleszületett rendellenességek kockázata, különösen azokban az esetekben, amikor a terhes nő methimazolt (MMI-t), vagy kombináltan MMI-t és propylthiouracilt (PTU-t) kap. Gondosan mérlegelni kell tehát a kockázatokat és veszélyeket, hisz a nem megfelelően kezelt toxikus hipertireózis nemcsak a magzatra lehet káros hatással, de a terhesség elvesztésével és egyéb anyai károsodásokkal járhat, ezért az antitiroid gyógyszerek átmeneti alkalmazása indokolt lehet. A pajzsmirigy túlműködés legfontosabb gyógyszerei a carbimazol, a methimazol (thiamazol, tapazol) és a propylthiouracil átjutnak a placentán, és különösen a terhesség első trimeszterében, a magzati organogenezis szakaszában veszélyesek.

A dél-koreai Dr. Gi Hyeon Seo (Health Insurance Review and Assessment Service, Wonju-si, Gangwon-do) és munkatársai a koreai egészségbiztosító adatbázisából 2886970 terhességből származó 2210253 élveszületést regisztáltak 2008 és 2014 között. Ezen szülő nők közül 12891-en (0,45%) kaptak antitiroid gyógyszereket terhességük első trimeszterében. Az ATD-t az első trimeszterben szedő nők újszülötteinél 937 (7,27%) esetben tapasztaltak veleszületett rendellenességet, szemben az ATD-t nem szedők újszülöttjeivel, ahol 5,94%-ban fordult elő rendellenesség (OR: 1,24, 95%CI 1,16-1,33, P<0,001). Továbbiakban az anya életkorához, a születési évhez, a többszörös terhességhez, az újszülött neméhez is igazították az adatokat (igazított kockázati arány 1,19, 95%CI 1,12-1,28, P<0,001).

A terhesség első trimeszterében a leggyakrabban PTU-t írtak fel (77,0%-ban), másodikként kombinált MMI és PTU kezelés (14,3%-ban), harmadikként pedig az egyedüli MMI kezelést (8,.7%-ban). A terhesség első trimeszterében használt MMI és PTU a veleszületett rendellenességek relatív fokozódásával járt (31%-ban és 16%-ban). MMI használata esetén 1000 élveszületés során további 17 eset keletkezett, míg PTU használatakor 9 további eset. A kockázat abszolút értékei a következőképpen változnak: egyedüli PTU expozíciónál 1000 élveszületésre 8,81 eset, MMI expozíciónál 17,05, míg a kettő kombinált használata esetén 16,53 kongenitális rendellenesség jelent meg az ATD-kkel nem exponált anyák újszülöttjeihez képest.

Az MMI több rendellenességet okozott, elsősorban az idegrendszer, a keringés és az emésztőrendszer területén. A kombinált kezelés során emelkedett az idegrendszeri és a keringési rendszer rendellenességeinek kockázata, több volt a nyúlajak, a szájpadhasadék.

Az anya terhességekor sokszor előfordul a gyógyszerváltás. Azt tapasztalták, hogy amikor a PTU-t kapó nőnél a terhesség felfedezése után MMI-re váltottak, jelentősen nőtt a veleszületett rendellenességek aránya: 1000 élveszületésre már 47 eset jutott!. A gyógyszerek közötti váltás nem is logikus, hiszen ilyen módon két különböző teratogén anyagnak tesszük ki a magzatot, ahelyett, hogy a lehető legkevesebbre csökkentenénk az előző gyógyszer által okozott károsodást.

Mivel a hipertireoidizmus károsíthatja a fogamzóképességet, az orvosoknak meg kell beszélnie a pajzsmirigy-túlműködésben szenvedő nőbeteggel a családtervezés és a fogamzásgátlás kérdéseit. Leghelyesebb MMI-ről PTU-ra áttérni még a fogamzásgátlás abbahagyása előtt az olyan nőbetegeknél, akiknél vélhetően az első trimeszterben is szükség lesz ATD kezelésre. A nagyon magas PTU adagra szoruló betegeknél a pajzsmirigy-túlműködés csökkentése érdekében radioaktív izotópos kezelés vagy műtét javasolt, mivel a nem megfelelően kezelt tirotoxikózis emeli az abortuszok, és a halvaszületések kockázatát.