A védőoltás nem okoz betegséget
Már számtalan alkalommal bizonyították, hogy a kanyaró-mumpsz-rubeola elleni kombinált védőoltás nem növeli az autizmus kockázatát.
Az Annals of Internal Medicine c. lapban online megjelent újabb tanulmányban ismételten és széleskörűen bizonyították, hogy a kanyaró, mumpsz és rubeola (MMR) elleni kombinált védőoltás nem növeli az autizmus kockázatát, és nem segíti az autizmus kialakulását az arra érzékeny gyermekeknél.
A Lancet-ben Wakefield és munkatársai tollából 20 évvel ezelőtt jelent meg egy nagy port kavaró - és szinte azonnal hevesen cáfolt és azóta már visszavont – közlemény, mely szerint az MMR vakcinálást követő 4 héten belül 12 gyermeknél lehetett fejlődési rendellenességet észlelni, a 12 esetből 8 gyermeknél autizmus alakult ki. Az óriási publicitást kapott cikk nyomán jelentősen romlott a különféle védőoltásokba vetett bizalom, az Egyesült Királyságban és más országokban is zuhanni kezdett a védőoltásban részesülő gyermekek aránya. Bár szinte azonnal megjelentek a Lancet-ben ezt az összefüggést cáfoló epidemiológiai munkák (DeStefano, Taylor, stb.), és azóta is számos újabb kisebb-nagyobb vizsgálatban igazolták, hogy nincs összefüggés az MMR vakcinálás és az autizmus között, a laikus közönség sokáig kételkedett az eredményekben. Dániában 2002-ben Madsen és munkatársai 537.303 gyermek több éves megfigyelése alapján (2.129.864 személy/év) megállapították, hogy az MMR vakcinálás és az autizmus között semmiféle összefüggés nem mutatható ki.
A Madsen közlemény folytatásaként Dr. Anders Hviid (Statens Serum Institute, Dánia) és munkatársai az eddigi legnagyobb tanulmányban ismét bizonyították, hogy az MMR védőoltás nem csak az autizmus, hanem számos más vizsgált betegség kialakulásának kockázatát sem növeli. A kutatók 1999 január 1 és 2010 december 31 között született 657.461 gyermek orvosi dokumentumait nézték át. Mindegyik gyermek megkapta a két adag MMR-t (egyik vakcina sem tartalmazott tiomerzálnak nevezett, az oltóanyagokban ma már nem használatos, higany tartalmú vegyületet). Az első dózist a gyermekek 95,19%-a megkapta, átlagosan 1,34 éves korában. Minden gyermek sorsát követték 2000 és 2013 között, és ebből a nagy anyagból gyűjtötték ki az esetleges autizmus spektrum zavarhoz tartozó megbetegedéseket, köztük az autizmust, az Asperger szindrómát, az atípusos autizmust, és mindenre kiterjedően az egyéb fejlődési rendellenességeket, így például a törékeny X-szindróma, a sclerosis tuberosa, az Angelman szindróma, a Down szindróma, a DiGeorge szindróma, a neurofibromatosis, a Präder-Willi szindróma és a veleszületett rubella szindróma esetleges kialakulását. Lehetséges kockázati faktorként figyelembe vették az anya és az apa életkorát, a várandósság alatti dohányzást, a szülés módját, a koraszüléseket, az 5 perces Apgar-score-t, a kis súllyal való születést és a születéskori fejkörfogatot is.
A vizsgálati időszak alatt 6517 gyermeknél diagnosztizáltak autizmust, ami 100.000 személy/évenként 129,7 gyakoriságot jelent. Az MMR vakcinációt kapott és az MMR vakcinációt nem kapott gyermekek között az autizmus kockázati aránya (igazított HR) 0,93 volt (95%CI 0,85-1,02). A kutatók nemek szerint, születés szerint, az egyéb megkapott védőoltások szerint, az autizmus kockázatai szerint, az autista testvérek szerint alcsoportokat alakítottak ki, és úgy találták, hogy az MMR védőoltások egyetlen esetben sem növelték az autizmus kockázatát sem összességében, sem évenkénti periódusokban vizsgálva egyetlen időszakban sem.
A tanulmányhoz fűzött szerkesztőségi közleményben Dr. Saad B. Omer és Dr. Inci Yildirim (Emory University, Atlanta, Georgia) egyetértettek abban, hogy a tanulmány eredményei igen fontosak, és megerősítik, hogy az MMR vakcináció nem növeli az autizmus kockázatát, de egy hibás tanulmány nem csak nagy muníciót ad a védőoltás ellenzőinek, de a közvélekedésben is hosszantartó, nehezen oldható negatív érzéseket kelt a védőoltások körül, amelyeket csak sok-sok bizonyító erejű vizsgálattal lehet csökkenteni. Azt pedig még nehezebb megértetni az oltásellenes szülőkkel, hogy nem csak a saját gyermekük egészségét, hanem a környezetükben élő valamennyi gyermekek egészségét is veszélyezteti, ha nem oltatják be gyermeküket, és a populáció átoltottságának csökkenése régen letűnt betegségek felbukkanását eredményezi, mint ahogy az a közelmúltban a kanyaróval és a járványos gyermekbénulással történt Romániában.
Forrás:
2. Annals of Internal Medicine
3. Annals of Internal Medicine
4. The Lancet
5. The Lancet
6. The Lancet
