A veseelégtelenség prediktorai tizenéves korban
A későbbi életkorban jelentkező veseelégtelenség bizonyos mérések alapján már serdülőkorban előre jelezhető lehet – állítják a svédországi Orebro Egyetem kutatói az American Journal of Kidney Diseases novemberi számában megjelent közleményükben.
Az Orebro Egyetem kutatói azt találták, hogy a magas vérnyomás, a túlsúlyosság, a vérből kimutatható gyulladásos markerek emelkedett szintje, illetve a proteinuria egyébként egészséges tizenéves fiúknál a későbbi életkorban jelentkező végstádiumú vesebetegség (ESRD, end stage renal disease) független prediktorainak tekinthetők.
„Bennünket is meglepett a kockázat mértéke, különösen ismeretlen eredetű serdülőkori proteinuria eseteiben – mondja dr. Per-Ola Sundin, az Orebro Egyetemi Kórház kutatója, aki a vizsgálatot vezette. – Ez azt jelzi, hogy a néma vesekárosodás már a tinédzsereknél megkezdődik annak ellenére, hogy sok éven át nem jelentkeznek vesebetegségre utaló tünetek.”
A vizsgálatba olyan svéd fiúkat vontak be, akik a sorozáskor kötelező fizikális vizsgálaton estek át az 1970-es években; abban az időben többségük 18-19 éves korú volt. A résztvevők egészen 58 éves koráig a kutatók 534 esetben véleményezték ESRD fennállását, és e csoport adatait egy olyan hasonló, 5127 fős csoport adataival hasonlították össze, akiknél nem alakult ki végstádiumú vesebetegség.
A serdülőkori proteinuria jelenléte az ESRD kockázatának hétszeres emelkedésével társult. A vörösvérsejt-süllyedési sebesség mérése alapján meghatározott low-grade gyulladás kétszeres kockázatemelkedést jelentett veseelégtelenség kialakulására. A 160/100 Hgmm feletti, magas vérnyomásként definiált vérnyomás megnégyszerezte az ESRD előfordulásának valószínűségét, míg 30-as vagy annál nagyobb testtömegindex (BMI, body mass index) mellett 3,5-szeres kockázattal kell számolni. Bár a vizsgálatban csak svédországi férfiak vettek részt, a szerzők szerint semmilyen biológiai tényező nem indokolja, hogy a megállapításaikat ne legyenek érvényesek a nőkre és az iparilag fejlett országok más populációira is.
A vizsgálat rávilágít annak fontosságára, hogy a teljes élethosszra vonatkoztatott paraméterek alapján pontosabb ismereteket szerezzünk azzal kapcsolatban, hogy a súlyos vesebetegség kockázata miként kumulálódik hosszú éveken keresztül, mielőtt a betegség felismerésre kerülne. „Eredményeink azt tükrözik, hogy már a korai életkorokban lehetőséget kell teremtenünk a szűrővizsgálatokra, ha meg akarjuk előzni a krónikus vesebetegséget – mondja dr. Sundin. – Különösen az ismeretlen eredetű fehérjevizelés nyomon követésére kell nagy figyelmet fordítaniuk az orvosoknak és a betegeknek egyaránt. Ezen túlmenően sosincs túlságosan korán olyan tényezők kontrollálására, mint például az egészségtelen testsúlygyarapodás vagy a magas vérnyomás, mivel a későbbi felnőttkorban már nehezebb rávennünk magunkat az egészséges életmódra. Az, hogy hogyan élünk tinédzserkorban, a középkorú egészségi állapotunkra is rányomja a bélyegét.
A vizsgálatot az Orebro Egyetem és a UK Economic and Social Research Council támogatta.
