A vesekárosodás kockázatának kimutatása

Az új „score”, a kockázatokat értékelő pontszám a feketéknél jól ismert magas CKD kockázatot képviselő APOL1 (apolipoprotein-1) génvariánsokat a jóval kisebb kockázatokat jelentő egyéb gén-variánsokkal kombinálja.

A pontozási rendszer hasznát 15 jelentős számú afrikai, ázsiai, európai és latino felmenőkkel rendelkező személyen tesztelték. A legmagasabb kockázatot jelentő fölső 2%-ban – a különböző népcsoportokban egyaránt - háromszor magasabb volt a CKD kockázat az alacsonyabb kockázatúakhoz képest. A CKD előfordulását a családi anamnézis is igazolta. A Dr. Atlas Khan és a Dr. Krzysztof Kiryluk (Columbia University, New York) vezetésével lefolytatott vizsgálat részletei a Nature Medicine-ben jelentek meg. A vizsgálat bizonyos korlátai ellenére is igazolta, hogy genetikai alapú felméréssel mód van a CKD kialakulásának kockázatának becslésére. Természetesen szükség van kockázati score további finomítására.

Az APOL1 (amely az afrikai felmenőkkel rendelkezőknél a vesebetegség kialakulásában egyértelmúen szerepet játszó gén) öröklött variánsait vették számításba az ezernyi kisebb hatású génvariánssal együtt (genome-wide association studies, GWAS). A CKD kockázatának meghatározására a résztvevők véréből vagy nyálából vettek DNS mintát. A vizsgálatot a National Institutes of Health által szervezett, 10 nagy betegség kockázatának felmérésére irányuló, 20.000 személyt tartalmazó Electronic Medican Records and Genomics-IV (eMERGE-IV) kutatás részeként végezték. A genetikai próbával sikerül kimutatni – az egyébként nem kimutatható - korai vesebetegséget és az eredmények függvényében meg lehet tenni azokat a protektív lépéseket, melyek védik az érintetteket a vesebetegség kialakulásától. A kockázat score segíthet a vesedonorok kiválasztásában is.

A szerzők szerint igazolódott, hogy az APOL1 és egyéb gének részvételével előre lehet jelezni a CKD kockázatát különböző népcsoportokban is. Az APOL1 kockázati genotípust a GWAS vesefunkciókra utaló adatokkal kombinálva igazolták a CKD kockázati score használhatóságát. A módszert 15 különböző népcsoportban (három európai csoportban 97.050 személy, hat afrikai csoportban 14.544 személy, négy ázsiai csoportban 8625 személy és két kevert latino csoportban 3625 személy) tesztelték, majd ellenőrizték az eMERGE-IV vizsgálat valódi klinikai hatásosságát.

A részvevők óriási száma alapján a különféle eredetű népcsoportok részvételével mód van számos genetikai variáns értékelésére is. Kulcsfontosságú, hogy az afrikai eredetű személyeknél a vesebetegségek egyedülálló kockázata áll fenn az APOL1 két variánsának kópiái (G1 és G2) miatt. Már ez is segíthet az orvosoknak a betegek CKD kockázatának felmérésében. Mivel az adatok nem tartalmazták a résztvevők vesebetegségekre vonatkozó családi anamnézisét, ill. a vizsgálat személyek kórtörténetét, a vizsgálat adataiból valójában nem derül ki, hogy az eredmények valóban előre jelzik-e a CKD kockázatot? Egyéb betegségek esetén (pl. diabetes) a poligenikus score jobban működik, mint a családi anamnézis. Az is kérdés, hogy a kockázati score legfölső 2%-ába tartozókkal mit kell tennünk, hogy megelőzzük betegségük kialakulását?

Forrás:

Busko M. Can a genetic test help detect early kidney disease? Medscape Medical News. July 01, 2022.

Khan A, Turchin MC, Patki A, et al. Genome-wide polygenic score to predict chronic kidney disease across ancestries. Nature Medicine. Published online June 16 2022. https://doi.org/10.1038/s41591-022-01869-1

A.K. and K.K. Cross-ancestry genome-wide polygenic score predicts chronic kidney disease. Research Briefing. Nature Medicine. 23 June 2022