A vízben oldódó mesterséges vitaminokból is megárt a sok
A túl nagy adagban fogyasztott B6 és a B12 vitamin növeli a posztmenopauzális nők csípőtörésének kockázatát.
Az amerikai National Health and Nutrition Examination Survey (NHANES) szerint az USA lakosainak kb. 50%-a legalább egy féle táplálék-kiegészítőt szed, legtöbbet a spanyol ajkú fehérek és a magasan képzettek. A táplálék kiegészítők szedésének gyakorisága az életkorral nő.
Ráadásul a magas vitamin tartalmú étrendkiegészítők alkotóelemeinek koncentrációja sokszor meghaladja a javasolt napi bevitel (RDA, recommended dietary allowances) értékeket, szedésük gyakran nem is indikált, és előnyeikről semmiféle bizonyíték nincs.
Dr. Haakon E. Meyer (University of Oslo, Norvégia) és munkatársai a JAMA Network Open c. lapban online megjelent tanulmányukban a prospektív kohorsz Nurses’ Health Study (NHS) adataiból a 1984 és 2014 között szereplő 75.864 posztmenopauzális nő csípőtöréseinek gyakoriságát elemezték. (A NHS-ben részt vevő nővéreknek a kiinduláskor részletes kérdőívet kellett kitölteniük, melyben az egészségügyi anamnézisükre, életmódjukra, betegségek kockázati faktoraira kérdeztek rá, majd a kérdőívek kitöltését minden második évben megismételték. Négy évenként részletes táplálkozással kapcsolatos kérdésekre is válaszolniuk kellett.)
A követési idő alatt 2304 résztvevő (3%) szenvedett csípőtörést, a törések átlagosan 75,8 éves korban (46,7-tól 93,0-ig) következtek be. A törést szenvedett asszonyok átlagos testtömeg indexe 24,3 kg/m² volt, napi átlagos B6 vitamin bevitelük 3,6 mg, a B12 vitamin bevitelük 12,1 µg volt. (A B6 vitamin ajánlott adagja felnőtteknek napi 2 mg, a B12 vitaminé legalább napi 2 µg, idősekben ennek a többszöröse).
A különböző táplálkozási és nem táplálkozási zavaró tényezőkkel kiigazítva a B6 vitaminból napi 35 mg-nál többet szedő személyeknél – a napi 2 mg-nál kevesebbet szedőkhöz képest – emelkedik a csípőtörés kockázata (relatív kockázat, RR: 1,29, 95%CI 1,04-1,59, P=0,06). A B12 vitaminból naponta 30 µg-ot, vagy többet szedőknél az 5 µg-nál kevesebbet szedőkhöz képest szintén kimutatható a csípőtörés kissé emelkedett kockázata (RR: 1,25, 95%CI 0,98-1,58), de a különbség nem érte el a statisztikai szignifikancia szintjét. Viszont a kockázat a túladagolás mértékével arányosan egyre nőtt (minden 10 µg/nap emelkedéssel kb. 1%-kal nő, P =0,02). A legmagasabb kockázat azoknál az asszonyoknál volt kimutatható, akik kombináltan mind a két vitamint túladagolták: pl. a B6 vitaminból napi ≥35 mg-ot, ugyanakkor a B12 vitaminból napi ≥20 µg-ot fogyasztottak. Esetükben csaknem 50%-kal nőtt a csípőtörések kockázata (RR: 1,47. 95%CI 1,15-1,89) azokhoz az asszonyokhoz képest, akik a B6 vitaminból naponta 2 mg-nál és a B12 vitaminból naponta 10 µg-nál kevesebbet fogyasztottak. A kockázat nem emelkedett jelentősen azoknál az asszonyoknál, akik mindkét vitaminból közepes mennyiséget fogyasztottak (RR: 1,18, 95%CI 0,98-1,42). Csak kevés olyan nő volt a résztvevők között, aki az egyik vitaminból keveset, a másikból sokat szedett.
A kutatók szerint nem világos a kockázat növekedésének biológiai mechanizmusa, de a kockázat akkor emelkedett komolyabban, ha az asszonyok a vitaminokból naponta messze többet fogyasztottak, mint azt a táplálkozási javaslatok előírják.
A vizsgálat eredményei elsősorban a résztvevők nagy száma miatt megbízhatóak, ráadásul két évenként ismételt igen részletes felmérés alkalmasabb a zavaró tényezők kiküszöbölésére. A kutatást végzők nem tudják kizárni azt a lehetőséget sem, hogy a táplálék-kiegészítőket épp a gyengébb egészségi állapotuk miatt kezdték az asszonyok szedni, de nem zárható ki a kérdőíves kitöltés esetleges torzító hatása sem. A szerzők végül felhívták a figyelmet, hogy a résztvevők fehér bőrű, képzett asszonyok voltak.
A felmérések szerint az amerikai ápolónők 28%-a legalább 4 féle táplálék-kiegészítőt szed. A B6 és a B12 vitamin együttes, a javasoltnál jóval nagyobb mennyiségű bevitele posztmenopauzában növelheti a csípőtörések számát.
Forrás:
