A Zika-vírus mikrokefáliát okozhat!-utazók figyelmébe

A kongenitális mikrokefália leíró diagnózis: azt jelöli, hogy az újszülött fejének nyakszirti- frontális körmérete a születési kornak, nemnek, és rassznak megfelelő norma alá esik. A rendellenességnek számos oka lehet: örökölt genetikai hibák, mutációk, teratogén gyógyszerek okozta agykárosodás, toxinok és vegyi anyagok, magzati alkohol szindróma, anyagcsere betegségek, alultápláltság (anyai alultápláltság, anyai folsavhiány, placenta elégtelenség), hipoxiás-ishémiás elváltozások, fertőzések: a központi idegrendszer transzplacentáris fertőződése, melynek hátterében többnyire szifilisz, toxoplazmózis,  citomegalovírus és a herpes simplex vírus (STORCH fertőzések) áll. Braziliában néhány hónappal a Zika-vírus (ZIKV) fertőzés megjelenése után a veleszületett mikrokefáliás esetek számának növekedését észlelték. Ennek alapján felmerült a gyanú, hogy a vírus szerepet játszik kialakulásában. A Zika-vírusos megbetegedés egy szúnyogok által terjesztett kór, melyet a Zika vírus (ZIKV) okoz. A ZIKV egy flavivírus, a Flaviviridae családból származik, és a Spondweni szerokomplex tagja. Először 1947-ben azonosították az ugandai Zika erdő rézusz makákó populációjában. A ZIKV–nak két származási vonala, az afrikai eredetű és az ázsiai eredetű ismert.

A ZIKV fő tünetei többek közt: alacsony láz (<38,5 °C), átmeneti arthritis / arthralgia.  A kéz és a lábfej kisebb ízületei megduzzadhatnak. Maculopapulózus kiütés, mely gyakran az arcról a testre terjed, kötőhártya vérbősége vagy kétoldali nem gennyes kötőhártyagyulladás, általános nem-specifikus tünetek, úgymint izomfájdalom, asthenia, és fejfájás jelentkezhet. A lappangási időszak 3-12 napot ölel fel, a tünetek pedig általában enyhék, és 2-7 napig tartanak. Lehetséges, hogy a fertőzést nem ismerik fel, vagy dengue-lázként, chikungunyaként, vagy más, lázat és kiütést okozó vírusos megbetegedésként diagnosztizálják. Ahogy más flavivírusos fertőzések (pl. dengue, nílusi láz) esetében, A Zika-vírus fertőzés esetén is gyakori a tünetmentesség, és négy ZIKV vírusos ember közül csupán egynél jelentkeznek a tünetek. A jelenleg rendelkezésre álló információk birtokában még nem zárható ki az okozati kapcsolat a vírus és a csecsemő-rendellenességek között. Ugyanakkor vizsgálják a genetikai kockázati tényezők, vegyi anyag expozíció, vagy teratogén gyógyszerek használatának szerepét is. A még folyamatban levő vizsgálatok miatt a brazil Egészségügyi Hivatal már 2015. novemberében felhívta a várandós nők figyelmét az alkoholfogyasztás, recept nélküli gyógykészítmények és drogok mellőzésére, továbbá lázas, vagy fertőzés jeleit mutató emberekkel való érintkezés kerülésére. Kifejezett hangsúlyt helyeztek a szúnyogcsípések ellen való védekezésre, melynek eszközei a bezárt és függönnyel takart ablakok illetve ajtók, nadrág és hosszú ujjú felsőrészek viselése, és terhesség alatt engedélyezett szúnyogriasztók használata szerepelt.

A ZIKV és kisfejűség közötti, még megerősítésre váró kapcsolatra való tekintettel már tavaly novemberben az EU/EEA tagállamok egészségügyi hatóságai a Brazíliából visszatérő és Brazíliába induló utazók kockázatának csökkentése érdekében felhívták a figyelmet az alábbiakra:

• Az EU tagállamok határain belülre, az EU tengerentúli országaiba és területeire, valamint külbirtokaira behozott ZIKV fertőzött esetek fokozott éberséggel kell megfigyelni, különösképp ott, ahol vektorok, vagy potenciális vektorok vannak jelen.
• A dengue- vagy chikungunyafertőzéseknek nem tulajdonítható, és jelenleg ZIKV járvánnyal súlytott területekről (főként Brazília, Kolumbia, Suriname, Szamoa és Zöldfoki Köztársaság) visszatérő, lázat illetve kiütéseket tapasztaló utazók esetében a lehetséges ZIKV-fertőzés további vizsgálata indokolt. A fel nem fedezett fertőzött egyének átadhatják a betegséget véradással, ezért kiszűrésük rendkívül fontos.
• A várandós nők gondozásáért felelős egészségügyi szakemberek tájékoztassák a várandós nőket a fennálló lehetséges kapcsolatról, és dolgozzanak ki egy megfigyelési rendszert az expozíció mértékének számontartására.

2016. január 19-én a járvány által érintett országok Egészségügyi Minisztériumai a következő tájékoztatót bocsátották ki:

El Salvador, Venezuela, Kolumbia és brazil Suriname, Francia Guyana, Honduras, Mexikó, Panama és Martinique területén gyorsan terjedő Zika vírus járvány van jelen. Bolívia, Guyana, Ecuador, Guadeloupe, Guatemala, Paraguay, Puerto Rico, Barbados, Saint Martin és Haiti területéről csak szórványosan bukkant még fel.

• Az érintett területekre utazóknak ajánlják a szúnyogcsípés elleni megelőző intézkedéseket.
• Az immun-rendellenességben vagy súlyos krónikus betegségben szenvedő utazók konzultáljanak az egészségügyi szervekkel az utazás előtt.
• Várandós és gyermekvállalást rövid időn belül tervező nők kérjék ki a szakorvosok véleményét, és ha lehet, halasszák el a fertőzött területekre való utazást.
• A Zika vírussal fertőzött területeken elő EU-s polgárok tegyenek egyéni megelőző lépéseket a szúnyogcsípések elkerülésére.

Ennek ellenére az érintett területekről visszatérő utazókból Portugáliában, Svédországban, Olaszországban, Egyesült Királyságban, Hollandiában, Spanyolországban, Svájcban, Dániában És Ausztriában igazoltak fertőződést. 2016. január 28-n EU-n belül nem észleltek helyben szerzett (autochton) megbetegedést.

Forrás: ECDC