Alkoholfogyasztás és szívinfarktus
Kevés alkohol mértékletes fogyasztása inkább csökkenti, a nagy mennyiségben fogyasztott alkohol viszont növeli a heveny infarktus veszélyét, kiváltképp idős korban. Az alkohol és az infarktus összefüggése országról országra különböző.
Kanadai kezdeményezésre világméretű vizsgálat kezdődött a szívinfarktus kockázati tényezőinek tanulmányozására INTERHEART elnevezéssel. Az első eredményeket egy évtizede ismertették, azóta újabb adatok láttak napvilágot. A heveny infarktusnak kilenc, könnyen ellenőrizhető kockázati tényezőjét azonosították: a dohányzást, a hipertóniát, táplálkozási tényezőket, a vérzsírok szintjét, a mozgáshiányt, a diabéteszt, a kövérséget, az alkoholfogyasztást és a pszichoszociális körülményeket.
Az INTERHEART vizsgálat világszerte, 52 országban folyik, az első infarktus bekövetkeztének okait keresi Európában, Afrikában, Ázsiában, a Közel-Keleten, Ausztráliában, Észak- és Dél-Amerikában. Ennek megfelelően a tanulmány kérdőíveit 11 nyelvre lefordítva használták.
Most a Circulation közölte az alkoholfogyasztás és a szívinfarktus kockázata közötti összefüggéseket, a cikk első szerzője Darryl P. Leong kanadai professzor. Ennek a rizikófaktornak a tanulmányozása 12 195, első infarktus miatt hospitalizált betegen és 15 583 fős, nem és kor szerint illesztett, kardiovaszkuláris szempontból panaszmentes kontrollcsoporton történt.
Az alkoholfogyasztással kapcsolatban valamennyi résztvevőt megkérdezték, ittak-e az utolsó 12 hónapban bármilyen szeszfélét. Ha igen:
Az infarktus és az ivás esetleges kapcsolatának tisztázására föltett kérdés ez volt: hány adag szeszes italt fogyasztott az infarktus tüneteit megelőző 24 órában (kockázati időszak), illetve hány adagot a tünetek kezdete előtti 24–48 órás időszakban (kontrollperiódus).
Nagyfokú alkoholfogyasztásnak azt vették, ha az infarktust megelőző 24 órában hat vagy annál több italt fogyasztott a vizsgálati alany. A résztvevők átlagéletkora 58 év volt, 76%-uk volt férfi, 45%-uk dohányzott, 18%-uk szenvedett cukorbetegségben. Az átlagos koleszterinszint 195 mg/dl, az átlagos HDL-szint 37 mg/dl volt, és az előző évben a résztvevők 45%-a fogyasztott alkoholt.
A mérsékelt alkoholfogyasztás csökkenti az infarktus kockázatát az absztinenciához képest, az esélyhányados (OR): 0,87 (95%-os MT: 0,80–0,94, p =0,001), ebben azonban jelentős eltérések voltak a földrajzi régiók között (p <0,001). Az alkohol az otthon élő dél-ázsiaiak esetében szignifikánsan növeli az infarktusveszélyt, míg más területeken védő hatású.
Nagyfokú ivás (≥6 ital a megelőző 24 órában) fokozza az infarktus veszélyét (OR: 1,4, 95%-os MT: 1,1–1,9, p =0,01). Ez kiváltképp a 65 évesnél idősebbekre igaz (OR: 5,3, 95%-os MT: 1,6–19, p =0,008). Az alkohol védő hatása jobban érvényesül a nőkön, és általában ≥45 éves korban.
Az INTERHEART résztvevői között tehát a mérsékelt alkoholfogyasztás csökkentette az infarktus kockázatát, de feltűnő földrajzi különbségekkel. A mértéktelen alkalmi ivás viszont növeli az infarktusveszélyt, különösen idős korban.
