Alkoholizálás és demencia
A nagyfokú alkoholizálás a demencia kialakulásának leginkább befolyásolható kockázati faktora.
Egy új francia vizsgálat eredményei arra utalnak, hogy a nagyfokú alkoholizálás a demencia legjelentősebb kockázati faktora. Különösen igaz ez a korai életkorban megjelenő demenciára.
A demencia az agy károsodása miatt létrejött klinikai szindróma, melyet a kognitív képességek, valamint a független életfunkciók progresszív romlása jellemez. A betegség a 60 év fölötti emberek 5-7%-át érinti. Leggyakoribb típusa az Alzheimer-kór és a vaszkuláris demencia, de ismertek ritkább és kevert formák is. A háttérben számos ok áll, melyek közül a legfontosabb az etanolnak és metabolitjának, az acetaldehidnek a közvetlen neurotoxikus hatása. Másodikként szerepel a Wernicke-Korsakoff szindrómára vezető tiaminhiány. A súlyos alkoholizálás a demencia kockázata mellett növeli a koponyasérülések, az epilepszia, a hepatikus encephalopátia, a hipertónia, a vérzéses stroke, a pitvarfibrilláció veszélyét, ráadásul rendszerint együtt jár a dohányzással, az iskolázottság hiányával. A kérdés tehát igen komplex.
Dr. Michael Schwartzinger (Translational Health Economic Network, Paris), a Lancet Public Health-ben megjelent tanulmány első szerzője szerint a nagyfokú alkoholizálás a demencia eddig kimutatott legerősebb, de ugyanakkor megváltoztatható kockázati faktora. A Franciaországban végzett retrospektív vizsgálat szerint a súlyos alkoholproblémákkal küzdő embereknél háromszorosára növekszik a demencia kialakulásának kockázata– ráadásul ezek fele korai életkorban alakul ki.
A kevés, vagy mérsékelt mennyiségű alkoholfogyasztás egyes vizsgálatok szerint egészséges, és csökkentheti a demencia kialakulását is. A nagymértékű alkoholizálás és a demencia összefüggésének vizsgálatához a kutatók a francia kórházak felvételi kórlapjai alapján mintegy 30 millió ember (a 60 év feletti francia lakosság kb. 80%-a) adatait tekinthették át. Az adatokból kiemelték egy hatéves periódus során a betegek demenciáját és az alkoholproblémáit jelző kódokat. Több mint egymillió demenciás esetet találtak, de az elemzésből kizárták a ritka demencia kórformákban szenvedőket és azokat, akik már fiatalabb korukban mentális problémákkal küszködtek. Alkoholrendellenességek 945000 kórlapban voltak fellelhetők. Az előzetes alkoholproblémák és a demencia között erős összefüggés volt megfigyelhető, ami különösen feltűnő volt a korán jelentkező demencia esetén. A 65 év alatt kialakult, korai demenciában szenvedő 57353 beteg (az összes demenciás beteg 5,2%-a) 57%-ának kórelőzményében szerepeltek alkoholproblémák (férfiaknál kb. kétszer gyakrabban, mint nőknél).
Az elemzésből a 2011-2013 közötti demenciás eseteket kiemelve – és azokat az egyéb orvosi kockázati faktorokhoz igazítva - azt állapították meg, hogy a demencia kockázata mintegy háromszorosára emelkedett azoknál, akik előzetesen alkoholproblémákkal küzdöttek: a kockázati arány emelkedése férfiaknál 3,36, nőknél 3,34 volt. A nagyon súlyos alkoholos esetek valószínűleg nem is szerepeltek ezekben a kimutatásokban.
A kutatók kifejtették, hogy korszerű képalkotó eljárásokkal végzett hosszabb kutatás még alig áll rendelkezésre, viszont ezekben egyenes arányú összefüggést mutattak ki az alkoholfogyasztás és az agy szürkeállományának fogyása között.
Mivel a feldolgozás betegségkódok alapján történt, nem ismerjük pontosan az elfogyasztott alkohol mennyisége és az agy károsodásának mértéke közötti összefüggést, bár általánosságban azokat sorolták az alkoholizálók közé, akik napi 5 egységnél több alkoholt fogyasztottak (a WHO férfiaknál napi 60 gramm, nőknél 40 gramm tiszta alkohol fölötti mennyiséget nevez krónikus súlyos alkoholizálásnak).
