Állj fel és mozogj az egészségedért!

A fizikai aktivitás fontosságára először az 1950-es években figyeltek fel, hiszen a londoni buszsofőröknél kétszer annyi volt a szívinfarktusok száma, mint az ugyanott szolgáló kalauzoknál. Egy óriási, 334 161 európai férfit és nőt 12,4 évig követő (4 154 914 személy/év) vizsgálat most publikált adatai szerint az inaktivitás többet árt, mint a kövérség. A korai halálozás csökkentésére már napi 20 perc gyaloglás is elegendő lehet.

A felnőttek részére hetente legalább 150 percnyi fizikai aktivitás, és minimálisan 10 percnyi erős (szívfrekvenciát emelő) megterhelés javasolt részint az egészségmegőrzés, részint bizonyos betegségek (kardiovaszkuláris betegségek, a 2-es típusú diabétesz, a kövérség és bizonyos daganatok) elsődleges és másodlagos prevenciója céljából. Természetesen a fizikai aktivitás önmagában nem elegendő a betegségek kockázatának csökkentésére. Népességi vizsgálatok szerint a fejlett társadalmakban az felnőttek több mint a fele ülő életmódot folytat, és még ha munkája nem is ilyen jellegű, akkor is hosszasan ül a televízió vagy a számítógép mellett. Ez az életmód még akkor is károsan hat az egészségi állapotra, ha az illető személy be is tartja a fizikális aktivitásra serkentő javaslatokat, ez ugyanis önmagában nem elégséges. Például az, aki bár teljesíti az ajánlott fizikai aktivitást, de egyébként teljes egészében ülő életmódot folytat, rosszabb helyzetben van, mint az aki esetleg kevesebbet sportol vagy sétál, de munkája, illetve életmódja nem köti a fotelhez, az irodához, vagy éppen a számítógéphez. 

Régóta ismert, hogy a sejtjeinkben lévő DNS-ek telomérjeink hossza összefüggésben van életmódunkkal és élettartamunkkal. A telomérek ugyanis a DNS azon szakaszai, amelyek megvédik a kromoszómák végét a sejtosztódások során bekövetkező károsodásoktól, de életünk során egyre rövidülnek: rövidebb telomér rövidebb várható élettartamot, és bizonyos betegségek emelkedett kockázatát jelzi. A svéd uppsalai Egyetem kutatói egy randomizált, kontrollált fizikai aktivitási intervenciós vizsgálatban kimutatták, hogy a telomérek hossza összefüggésben van a napi fizikai aktivitással (naponta megtett lépések számával): az aktív, nem ülő-életmód esetén szignifikánsan hosszabbak maradnak a telomérek (p=0,02).  

2012-ben az Egyesült Királyságban, Leicesterben 18 előzetes klinikai (16 prospektív és 2 keresztmetszeti) vizsgálat anyagát analizálták, ezekből 15 felelt meg minőségi elvárásoknak (Wilmot), ezek összesen 794 577 egyén adatait tartalmazták. Az ülőmunkában eltöltött leghosszabb és legrövidebb idő összehasonlításakor az derült ki, hogy az leghosszabb ülő munka illetve életmód esetén 112%-kal nő a diabétesz (RR 2,12, 95%CI 1,61-2,78), és 147%-kal növekszik a kardiovaszkuláris megbetegedések valószínűsége (RR 2,47, 95%CI 1,44-4,24). A kardiovaszkuláris mortalitás 90%-kal (HR 1,90, 95%CI 1,36-2,66), a bármely okból bekövetkező mortalitás és 49%-kal (HR 1,49, 95%CI 1,14-2,03).  Az összefüggés legerősebben a diabétesz esetében jelent meg.

Torontói kutatók a MEDLINE, a PubMed, az EMBASE, a CINAHL, a Cochrane Library, a Web of Knowledge és a Google Scholar segítségével, valamint fáradságos kézi kereséssel 2014-ig kigyűjtötték azokat a már megjelent közleményeket, melyek a fizikai aktivitás és az egészségi állapot összefüggéseit vizsgálták (Biswas). Összesen 47 klinikai vizsgálat felelt meg a vizsgálók követelményeinek: 14 vizsgálat a kardiovaszkuláris betegségekkel és a diabétesszel foglalkozott, másik 14 vizsgálat a daganatos betegségeket, és további 13 a halálozás okait kutatta. Az Annals of Internal Medicine-ben 2015. január 20.-án megjelent közlemény első szerzője, Dr. Aviroop Biswas (Institute of Health Policy, Management and Evaluation, University of Toronto, Ontario, Kanada) és munkatársai szerint ebben a metaanalízisben a jellegzetesen ülő életmód az összes halálozás kockázati arányát (HR) 1,240-nel emelte (95%CI 1,090-1,410). Továbbá az ülő jellegű életmód növelte a kardiovaszkuláris megbetegedések kockázatát (HR 1,143, 95%CI 1,002-1,729), a kardiovaszkuláris halálozás kockázatát (HR: 1,179, 95%CI 1,106-1,257), a rosszindulatú daganatos betegségek kockázatát (HR 1,130, 95%CI 1,053-1,213), a rákhalálozás kockázatát (HR 1,170, 95%CI 1,108-1,242), valamint a 2-es típusú diabétesz előfordulását (HR 1,910, 95%CI 1,642-2,222). Az összes halálozás igen kifejezetten, kb. 30%-al kevesebb volt a gyakori fizikai aktivitást végzők között az ülő életmódot folytatókhoz képest (HR 1,16 (95%CI 0,84-1,59) versus HR 1,46, 95%CI 1,22-1,75.