Antidiabetikummal a leukaemia ellen?
Az ontariói McMaster Egyetem munkacsoportja új, innovatív módszert talált a kóros sejtek elpusztítására akut myeloid leukaemiában, miközben sikerült megőrizni és regenerálni az egészséges vörösvérsejteket.
A dr. Mick Bathia professzor által vezetett vizsgálat eredményeit a Nature Cell Biology-ban hozták nyilvánosságra.
A szerzők szerint a leukaemia kezelésére hagyományosan használt módszerek a leukaemiás sejteket célozzák meg, ugyanakkor kevés figyelmet fordítanak az egészséges vörösvérsejtek megőrzésére. Leukaemiában azonban az anaemia és a fatális infekciók megelőzése céljából alapvetően fontos a csontvelőben az egészséges vörösvérsejt-termelés biztosítása. A közlemény első szerzője, dr. Allison Boyd így fogalmaz: „Mostani megközelítésünk eltér a korábbiaktól a tekintetben, hogy az egész csontvelőt egységes ökoszisztémának tekintjük a korábbi hagyományos szemlélet helyett, amikor is magukat a megbetegedett sejteket tanulmányozzuk és próbáljuk közvetlen módon befolyásolni. Ezek a hagyományos megközelítések nem ígérnek elegendő terápiás lehetőséget a betegek számára. A betegség standard kezelésében nem sok változás történt az elmúlt néhány évtizedben.”
Az American Cancer Society (ACS) becslése szerint 2017-ben 21380 beteget diagnosztizálnak akut myeloid leukaemiával (AML) az Egyesült Államokban. E betegek többsége felnőtt, mivel az AML túlnyomórészt az idősebb felnőttek betegsége, akiknek több mint fele végül belehal betegségébe.
A mostani vizsgálatban arra keresték a választ, hogy a 2-es típusú cukorbetegség kezelésében használt PPAR-gamma-agonisták milyen szerepet kaphatnak az AML terápiájában. A túlélési kilátások javítása céljából a munkacsoport tagjai csontvelőmintákat gyűjtöttek AML-betegek genetikailag sokszínű csoportjától (n = 34). Ezen belül különös figyelmet fordítottak a sejtképződés folyamatára, és azt egészséges donorokéval hasonlították össze. A sejtek viselkedését in vitro sejttenyészetekben, illetve in vivo olyan egerekben követték nyomon, akikbe humán sejteket transzplantáltak. Azt találták, hogy leukaemia kapcsán gátlás alá kerülnek a zsírraktározásért felelős csontvelői adipocyták. Ennek következtében károsodik az őssejtek és a progenitor sejtek működése, melyekből egészséges személyeknél később kialakulnának a vörösvérsejtek. A vörösvérsejtek érésének folyamata később leáll.
A folyamat befolyásolására a kutatók a 2-es típusú diabétesz kezelésében használatos PPAR-gamma-agonistákat adtak a kísérleti egereknek, melynek hatására helyreállt a zsírsejtek működése a csontvelőben. A zsírsejtek „újraszületése” nyomán rendeződik az egészséges hematopoetikus érés, mellyel párhuzamosan lassul a leukaemiás sejtek növekedése. Más szóval, a csontvelői zsírsejtek állapotának javítása nyomán regenerálódnak az egészséges vörösvérsejtek, miközben a leukaemiás sejtek elpusztulnak.
A szerzők szerint: „A kemoterápia, illetve a leukaemia tradicionális terápiája a ráksejtek elpusztítására fókuszál, míg a most tesztelt, alapjaiban különböző megközelítéssel azt a környezetet igyekszünk megváltoztatni, melyekben a kóros sejtek élnek. Nem csak a „rossz” sejteket nyomjuk el, hanem az egészséges, „jó” sejtek állapotát is javítjuk, melyek lehetővé teszik azok regenerálódását egy új, gyógyszer által indukált környezetben. Megfigyeléseink alapját képezhetik új kezelési módszereknek, melyek akár át is vehetik majd a jelenleg rendelkezésre álló módszerek helyét. Az a tény, hogy ezek a szerek képesek aktiválni a vérsejtek regenerációját, előnyös lehet a csontvelő-transzplantációra váró betegek számára, mert aktiválják a szervezet saját sejtjeit.”
