Antikolinerg szerek és az idősek elesése
Több kutató szerint az antikolinerg gyógyszerek kognitív hatásai hozzájárulhatnak az idősek eleséseihez.
„A többváltozós elemzés azt mutatta, hogy a gyógyszerek antikolinerg hatása következtében romlik az egyensúlyozás és a járás képessége, és ezek növelhetik az elesés kockázatát” – nyilatkozta dr. Maw Pin Tan (Malajai Egyetem, Kuala Lumpur, Malájzia) a Reutersnek. Ezért azt javasolja, hogy ha a betegek elestek, meg kell vizsgálni, hogy szedtek-e ilyen szert, és ha igen, el kell gondolkodni azon, melyiket lehet közülük elhagyni vagy másra cserélni, hisz még az enyhe antikolinerg hatású szerek is növelik a súlyos elesések kockázatát.
Dr. Tan megaállapításait arra a retrospektív esetkontrollos vizsgálatra alapozza, amelyet munkatársaival 428, a Malaysian Falls Assessment and Intervention Trialban (MyFAIT) résztvevő 65 éves vagy idősebb, közösségben élő beteg bevonásával végeztek.
A megelőző 12 hónap alatt összesen 263-an estek el legalább kétszer, vagy csak egyszer úgy, hogy komolyabban megsérültek; 165-en egyszer sem estek el, s ezért ők alkották a kontroll csoportot.
Az elesők idősebbek voltak (átlagos különbség: 3,2 év; p=0,0001), szignifikánsan több társbetegségük volt, és szignifikánsan többféle gyógyszert szedtek.
Nem volt meglepő, hogy az egyensúly és a járás mérőszámai előre jelezték az elesés kockázatát. Egy időre történő felállás és járás tesztben például több elesőnek volt 13,5 mp-es vagy hosszabb időtartam az eredménye (esélyhányados [OR, odds ratio]: 2,4; p=0,0001), és emellett az elesőkben a funkcionális elérési teszt legfeljebb 18 cm volt (OR: 2,8; p=0,0001).
Az elesők közül 75-nek (28,5%) és a kontrollok közül 29-nek (17,6%) volt 1 vagy nagyobb az Antikolinerg Kognitív Megterhelés (ACB, Anticholinergic Cognitive Burden) pontszáma; ez is szignifikáns kockázati tényezője volt az eleséseknek (OR: 1,8, p=0,01).
Az ACB skálán az 1-es pontszám azt jelenti, hogy in vitro bizonyíték van arra, hogy egy kémiai anyag antagonista hatást fejt ki a muszkarinreceptorokon. A 2-es pontszám jelentése az, hogy a szakirodalom, az orvos információi vagy szakértői vélemény alapján bizonyíték van a klinikai antikolinerg hatásra. A 3-as pontszám pedig azt jelenti, hogy a szakirodalom, szakértői vélemény vagy az orvos információi alapján a gyógyszer delíriumot okozhat.
A vizsgálatban nem találtak szignifikáns összefüggést az ACB pontszám legalább 1-es értéke és a kézszorítás erőssége, a vérnyomás, illetve az ortosztatikus hipotónia között.
Az antikolinerg kognitív megterhelés legalább 1-es pontszáma és az elesések közötti kapcsolat már nem volt szignifikáns akkor, ha korrigálták az eredményeket az időzített felállás és járás, valamint a funkcionális elérés tesztek értékével. E tesztek eredménye és az elesések között azonban szignifikáns maradt az összefüggés akkor is, ha az elemzés során figyelembe vették az életkort, a nemet és a társbetegségek számát.
„Azt már tudjuk, hogy az antikolinerg mellékhatással rendelkező gyógyszerek az idősekben növelik az elesés kockázatát. Ez a vizsgálat arra akart fényt deríteni, hogy mi ennek a hatásnak a mechanizmusa” – mondta dr. Colleen Christmas gerontológus (Johns Hopkins Egyetem, Baltimore, USA), aki nem vett részt a vizsgálatban.
Dr. Christmas megjegyezte, hogy a szerzők nem korrigálták az eredményeket olyan fontos társbetegségekre nézve, amelyek a gyógyszereléstől függetlenül befolyásolják az egyensúlyt (pl. diabétesz, érbetegség, hallási és vizuális károsodás). Nem végeztek ilyen korrekciót a stroke-ra, a perifériás neuropátiára és a neurodegeneratív betegségekre nézve sem, pedig ezeknek jelentős hatásuk van az elesésekre – tette hozzá.
Forrás: Medscape
