Antimikotikus kezelés asztmában, rhinoszinuszitiszben
A gombaellenes szerek ismeretlen mechanizmussal csökkentik az asztmás és rhinoszinuszitiszes tüneteket.
Evan Li, a hosutoni kórház orvosának és munkatársainak az American Academy of Allergy, Asthma & Immunology éves találkozóján előadott kutatásában 62 beteg kapott gombaellenes kezelést, a 23 asztmás, 17 krónikus szinuszitiszes beteg mellett 22-en mindkét betegséggel kerültek beválasztásra. A kezelt betegek 39%-ánál lett kevesebb az ürített köpet mennyisége, 32%-ánál csökkent a köhögés mértéke, 15%-uk pedig sokkal ritkábban használta az eseti inhalatív gyógyszerét (rescue drug). A betegek 84%-ában mutatták ki a gombatelepeket, legkevesebb 6 kolóniaformáló egységet. Ezeket a betegeket vorikonazol, terbinafin, flukonazol vagy kombinált kezelésben részesítették. A követés során a betegek 87%-a számolt be egyértelmű javulásról. Eredményeit Li a mindennapi gyakorlatba ülteti: a súlyos tünetekkel jelentkező betegeinek rutinszerűen ad gombaellenes szert, elgondolása helyességét nagy esetszámú vizsgálattal szeretné igazolni.
A jelenlegi adatok a gombaellenes kezelést illetően ugyanakkor ellentmondásosak. Li-ék eredményeinek hátterében olyan elméletek vannak, melyek szerint a tünetek patomegenezisében a gombáknak jelentős szerep jut. Ezen alapul az antimikotikus kezelés hatásosságának elve.
Li monocentrikus, retrospektív vizsgálatába a betegeket a 2011 és 2015 közötti köpettenyésztések alapján választották be. Li munkatársa, David B. Corry kifejlesztett egy módszert, mellyel a légutakban megtelepedett gombák közel 100%-os biztonsággal mutathatók ki a köpetből (a hagyományos vizsgálatokkal -kaparékból vett minta, radioallergosorbent teszt- a gombák jelenléte, általuk okozott szenzitizáció csak 16%-ban volt igazolható). „A standard laborvizsgálatok nem mutatják ki a gombatelepeket a köpetben, ugyanis a köpetben jelen lévő immunsejtek elpusztítják a gombákat, ezért, ha egyszerűen táptalajra oltjuk a köpetet, a gombák nem fognak kinőni. A köpet feloldását követően azonban az immunsejtek és a gombák közti fibrotikus részleteket fel lehet szakítani, mellyel a celluláris elemek elkülöníthetők.” Az egyszerű, de időigényes módszert feltatlálója mindenki számára szabadon elérhetővé tette.
Leonard Bielory, a new brunswicki egyetem szakértője annyiban kommentálta a vizsgálatot, hogy „akár antibiotikumot, akár antimikotikumot ad az ember a betegének, annak potenciálisan gyulladáscsökkentő hatása lesz. Nem tudni, hogy a vizsgálatban említett javulás minek köszönhető: a gyulladáscsökkentő vagy az infekcióellenes hatásnak. A vizsgálat hátránya, hogy nem vetették össze az antimikotikumokat a leggyakoribb gyulladáscsökkentőkkel, a szteroidokkal.”
Li a következőt válaszolta: „a vizsgálatban alkalmazott készítmények egyike sem gyulladáscsökkentő hatású. Az itrakonazolt ki is hagytuk a vizsgálatból, egyes közlések szerint ugyanis ennek a szernek lehet antiinflammatorikus hatása az endogén vagy exogén szteroidok potencírozása révén. A gyógyszerek közül az arany standard a vorikonazol, 200 mg/nap dózisban. A terbinafin mellékhatás profilja miatt előnyösebb, ha sok a társbetegség, de kevésbé hatékony. A flukonazol kiegészítőként ajánlható, gombaellenes potenciálja ennek a legkisebb. Természetesen azon az állásponton vagyunk, hogy ezek az adatok nem elégségesek a szakma meggyőzéséhez, ezért egy nagyobb vizsgálatot szorgalmazunk.”
Forrás: Medpage Today
