Az ADHD összefügghet a terhesek elégtelen táplálkozásával
Egy most közzétett vizsgálat szerint a terhesség alatti sok zsír- és cukortartalmú étel növeli a születendő figyelemhiány-hiperaktivitás betegségének esélyét.
A dr. Edward Barker (King’s College London) által vezetett munkacsoport a Journal of Child Psychology and Psychiatry című lapban hozta nyilvánosságra eredményeit.
A konduktivitás zavaraiban gyakori az agresszivitás, a környezet becsapása (például hazudozás vagy lopás), az iskolakerülés, illetve más tiltott cselekmények. Dr. Barker és munkatársai megjegyzik, hogy konduktivitás zavar mellett gyakran állnak fenn egyidejűleg figyelemhiány-hiperaktivitás betegség (ADHD, attention deficit hyperactivity disorder) tünetei.
A korábbi vizsgálatok igazolták, hogy a konduktivitás zavar és az ADHD egyaránt összefüggést mutat a korai életkori elégtelen táplálkozással. A feltételezések szerint ennek hátterében az inzulinszerű növekedési faktor-2 (IGF2, insulin-like growth factor 2) génjének DNS-metilációja állhat. A DNS-metiláció egy epigenetikai folyamat, melynek révén metilcsoportok kapcsolódnak a DNS-hez, megváltoztatva a gén működését.
Az IGF2 részt vesz a magzati fejlődésben, specifikusan az agy fejlődésében is. Ezért dr. Barker és munkatársai feltételezték, hogy a terhesség alatti nem megfelelő táplálkozás oly módon változtatja meg ezt a gént, hogy az fokozza az utód magatartásproblémák iránti hajlamát.
A potenciális korreláció feltárására a munkacsoport 164 gyermek és édesanyja adatait elemezte az Avon Longitudinal Study of Parents and Children résztvevői közül (mely „Children of the 90s” projekt néven is ismeretes). Közülük 83 gyermeknél igazolódott korai kezdetű konduktivitás zavar, míg 81 esetben enyhe fokú konduktivitási probléma.
A szerzők elemezték az anyák terhesség alatti táplálkozását, illetve a megszületéskor és 7 éves korban vért vettek a gyermekektől annak meghatározására, hogy a prenatális táplálkozás befolyásolta-e az IGF2-szinteket.
A gyermekek mindegyik csoportjában azt találták, hogy a terhessége alatt zsírban és cukorban gazdag táplálékot fogyasztó anyák gyermekei között jelentősebb volt az IGF2 DNS-metilációja a megszületéskor, mint azoké, akiknek édesanyja a terhessége alatt egészségesen étkezett. Fontos megfigyelés volt, hogy a születéskor magasabb IGF2-metilációt mutató gyermekek alcsoportjában nagyobb volt annak valószínűsége, hogy a korai kezdetű konduktivitás zavarhoz 7−13 éves korban súlyosabb ADHD-tünetek társultak.
Dr. Barker adataikat annak újabb bizonyítékaként értékeli, hogy a várandóság alatt kiemelkedő jelentősége van az egészséges táplálkozásnak: „Eredményeink azt jelzik, hogy az egészséges prenatális táplálkozás szorgalmazása végső soron enyhíti az ADHD és a konduktivitási zavar tüneteit a gyermek későbbi életében. Ez biztató, hiszen lehetőségünk van a táplálkozási és epigenetikai kockázati tényezők módosítására.”
A munkacsoport most további vizsgálatokat tervez annak elemzésére, hogy az egyes táplálkozási tényezők specifikusan miként befolyásolják az idegrendszer fejlődését. Azt remélik, hogy ez alapján pontosabb tanácsokat adhatnak a várandósokat, mely ételeket fogyasszák, hogy gyermeküknél csökkentsék az ADHD tüneteinek kialakulásának esélyét és súlyosságát.
„Azt már tudjuk, hogy a gyermekeknek adott étrendkiegészítőkkel mérsékelhető az ADHD és konduktivitási problémák kockázata, ezért a továbbiakban azt kell kutatnunk, hogy az epigenetikai változások milyen szerepet játszanak ebben a folyamatban” – zárja eredményeik ismertetését a vizsgálat vezetője.
