Az akupunktúra nem enyhíti a krónikus térdízületi fájdalmat
Mérsékelt, vagy súlyos krónikus térdfájdalomban sem a tűvel, sem a lézerrel végzett akupunktúra sem a fájdalom, sem a funkció tekintetében nem bizonyult előnyösebbnek az ál-kezelésnél.
Az Egyesült Államokban évente mintegy 3 millió ember fordul akupunktúrához krónikus fájdalmai miatt (gerincfájdalmak, osteoarthritis, krónikus fejfájás, vállfájdalmak, stb.). A krónikus fájdalmak enyhítésére szerte a világban rendszeresen használnak akupunktúrát, de értékéről a vélemények ellentmondóak, egyesek az akupunktúrás hatás csupán placebo. Egy 2012-es összefoglaló közleményben 29 jó minőségű randomizált klinikai vizsgálat 17 922 betegénél elért eredményeket foglalták össze egy metaanalízisben (Vickers). Mivel a tényleges akupunktúra és a (a placebo hatást kizárni kívánó) ál-akupunktúra hatási között szignifikáns különbségek voltak, az akupunktúra hasznát bizonyítottnak találták.
Dr. Rana Hinman (University of Melbourne, Victoria, Ausztrália) és munkatársai újabb közleményükben viszont azt írják, hogy sem a tűvel, sem a lézerrel végzett 12 hetes akupunktúrás kezelés nem javított lényegesen az ízületi fájdalmakon az ál-akupunktúrával „kezelt” betegekhez képest. Bár a 12. héten az akupunktúra hatására szerény mértékű fájdalomcsökkenés Tű) illetve funkciójavulás (lézer) volt észlelhető. A fájdalom illetve a funkcionális javulás mértékében 1 év múlva már semmi különbség nem volt a csoportok között.. A közlemény társszerzője, Dr. Kim Bennell azt nyilatkozta a Medscape Medical Newsnak, hogy „a klinikai guideline-ok a térd osteoarthritisének konzervatív, nem gyógyszeres kezelését javasolják, de a betegek komplementer és alternatív gyógymódokat keresnek, és az leggyakrabban az akupunktúra”. A tűvel, vagy a lézerrel végzett akupunktúra sem a fájdalom, sem a funkció tekintetében nem bizonyult előnyösebbnek az ál-kezelésnél mérsékelt, vagy súlyos krónikus térdfájdalomban.
A vizsgálatba 282, térdízületi fájdalommal küszödő 50 éves, vagy idősebb beteget rekrutáltak. Minden beteg térdfájdalma már legalább 3 hónapja fennállt, mely egy tízes skálán átlagosan a 4-es értéket érte el. A betegeknek reggelente 30 percél rövidebb ideig tartó térdmerevségük is volt. A betegeket nagyjából pontosan négy csoportba sorolták: 70 betegnél tűvel végeztek valódi akupunktúrát, 71 beteg lézer-akupunktúrás kezelést kapott, 70 betegnél hamis lézerkezelés történt, és 71 kontroll beteg semmilyen kezelést nem kapott. A betegeknek kérdőíveket kellett kitölteniük induláskor, a 12. héten, és 1. év múlva. A 12. hétnél a betegek 9%-a, az 1.év végén pedig 18%-a nem volt követhető. A vizsgálatban tehát a nyugati stílusú és a tradicionális kínai stílusú akupunktúrás gyakorlat keveredett. A kezeléseket átlagosan 19,6 évnyi akupunktúrás gyakorlattal rendelkező orvosok, az Australian Medical Acupuncture College tagjai végezték.
Elsődlegesen az osteoarthritis mellé társuló fájdalom enyhülését és a funkció változását vizsgálták.Másodlagosan jött szóba a járás és az állás alatti átlagos fájdalom, a napi aktivitás változása az előző hetihez képest, az életminőség, a fizikai és mentális komponensek összegzése. A fájdalom mértékét a Western Ontario and McMaster Universities Osteoarthritis Index skálájával határozták meg. A betegek önként jelentkeztek a vizsgálatba, gyakran azért, mert bíztak az akupunktúra hatásosságában. „A betegeket a három kezelési csoport közül az egyikbe sorolták be, míg a negyedik, kontroll csoport tagjai nem is tudták, hogy klinikai vizsgálatban vesznek részt” – emelte ki Dr. Kim Bennell, a közlemény társszerzője, „a klinikai guideline-ok a térd osteoarthritisének konzervatív, nem gyógyszeres kezelését javasolják, de a betegek komplementer és alternatív gyógymódokat keresnek, és az leggyakrabban az akupunktúra”. A térd osteoarthritisében szenvedőknek elsősorban a túlsúlytól való megszabadulást és a nyújtó és aerobic testgyakorlatokat javasolják, de ezeken kívül elsődleges a betegek megfelelő tájékoztatása.
Dr. Andrew Vickers (Memorial Sloan Kettering Cancer Center, New York City), a 2012-es meta-analízis első szerzője szerint az orvosi vizsgálatok körül két mítosz van: az egyik, hogy minden vizsgálat csaknem azonos eredménnyel zárul, és hogy mindig az legutolsó vizsgálat eredményét tartjuk igaznak. „A jelenlegi vizsgálat nagyon hasonló a JAMA-ban 2012-ben megjelent vizsgálathoz, mivel mindkettőben az akupunktúrás és a nem kezelt csoport közötti különbség mintegy a fele a standard deviációnak, az akupunktúra és az ál-akupunktúra közötti különbség pedig egyötöde a standard deviációnak. Lényegében annak eredményeit ismétli jóval kisebb populáción.”
Írásunk az alábbi közlemények alapján készült:
2. JAMA