hirdetés

Az Alzheimer-kór kilenc fő kockázati tényezője

Egy újabb metaanalízis eredményei szerint globális szinten kilenc, potenciálisan módosítható rizikófaktor adhat magyarázatot Alzheimer betegségben a már kialakult esetek több mint 2/3 részére. 

hirdetés

Journal of Neurology, Neurosurgery and Psychiatry augusztusi online kiadásában megjelent cikk szerint az Alzheimer-kór (AD) kockázati tényezői: az obezitás, az arteria carotis szűkülete, alacsonyabb szintű iskolázottság, hiperhomociszteinémia, depresszió, hipertónia, nagyobb törési hajlam, fennálló dohányzás, 2-es típusú diabetesz (ez utóbbi csak ázsiai populációkra érvényes). Az ún. PAR-érték (population attributable risk) egyedi kockázat-mérések alkalmával 0,175% - 24,5% között ingadozott, míg a kilenc faktor együttes értékelését követően 66%-nak mutatkozott.

A vizsgálat vezető szerzője Tai Yu neurológus (Memory and Aging Center, Department of Neurology, University of California) így vélekedett a Medscape-nek adott interjúban: "ez volt az első átfogó igényű metaanalízis, amely szinte minden AD-val kapcsolatos rizikófaktorra kiterjedt. Ezek megfelelő klinikai, népegészségügyi, és egyénre szabott módszerekkel mind modifikálhatóak. A fellelt 16 906 közleményből 323 került beválasztásra, és ezekben 93 különböző rizikótényező szerepelt.”

Erős evidenciák

A kutatók egyesítették az egyes vizsgálatok adatait, és az evidenciákat erősségük szerint rangsorolták. A védőhatás tekintetében az 5000 fő feletti egyesített populáció esetén relatíve erős (Grade I) evidenciát mutatott az ösztrogén-, a sztatin-, az antihipertenzív és az NSAID-kezelés, a C- és E-vitamin, a folsav, és a koffein fogyasztása.

Szintén Grade I erejű evidencia a hiperhomociszteinémia és a depresszió fennállása, amely az AD-kockázatot szignifikánsan növelte. I. fokú evidencia felmerült, néhány korábban meglévő tényező komplex szerepével kapcsolatosan is: pl. a nagyobb törési hajlam, carotis atherosclerosis, hipertónia, alacsony diasztolés vérnyomás, és a már említett, ázsiai populációkon észlelhető 2-es típusú diabetesz. Érdekes módon, alacsonyabb AD-kockázatot jelentett az anamnesztikus arthritis, a szívbetegség, a metabolikus szindróma, vagy a daganatos betegség.

Az életmódi tényezők közül az alacsony szintű iskolázottság valamint a középkorúak magas és alacsony BMI-értéke szintén emelte az AD-kockázatot, míg az időskori magasabb BMI, a kognitív aktivitás, a vizsgálat idején fennálló dohányzás (nyugati populációban), az enyhe-közepes fokú alkoholfogyasztás és a stressz csökkentebb AD-kockázatot jelentett. A vizsgálat vezetője szerint a foglalkozási ártalmak nem mutattak összefüggést az AD-kockázattal.

A kérdéses metaanalízis eredményei arra utalnak, hogy AD esetén az étrendi, gyógyszereléssel kapcsolatos változtatások, a beteg pszichés állapotának javítása, a korábbi betegségek ismerete és az életmód-változtatás mind-mind hatékony prevenciós módszer lehet. Emellett természetesen jó minőségű kohorsz vizsgálatok, és randomizált, kontrollált vizsgálatok is szükségesek a fent felsoroltak elemzésére, az Alzheimer-kockázat és a módosítható kockázatok közötti közvetlen összefüggés pontosabb tisztázására.

Módosítható kockázati tényezők?

A fent idézett közleményhez Majid Fotuhi fűzött kommentárt (NeuroGrow Brain Fitness Center, Virginia, Johns Hopkins Medicine, Maryland). Véleménye szerint e vizsgálat eredményei támogatják Kristine Yaffe korábbi publikációit, amelyek szerint globálisan igazoltnak tekinthető, hogy AD-esetek mintegy felében 7 módosítható rizikófaktor áll fenn: a fizikai aktivitás hiánya, az obezitás, a dohányzás, a diabétesz, az alacsony szintű iskolázottság, a depresszió és a hipertónia.

Fotuhi úgy véli, a vizsgálatok eredményei egybevágnak azzal a koncepcióval, mely szerint az időskori Alzheimer-betegség kóroka nem kizárólag a plakkok akkumulációja, hanem különböző tényezők által okozott manifeszt agysorvadás.

A közlemény új teóriát mutat be az időskori demenciát illetően, ez az ún. dinamikus poligon hipotézis. Lényege a komplexitás és heterogenitás, ezek figyelembevételével kívánja megállapítani a korral járó kognitív hanyatlás jellemzőit.

"Ha figyelembe vesszük az időskori kognitív deficit okaként felmerülő számos, potenciálisan kezelhető és megelőzhető etiológiát, ez reményt keltő lehet az egészségügy és a gazdaság számára. Könnyen elképzelhető, hogy középkorú egyéneken a szellemi hanyatlásért okolható tényezők agresszív kezelése csökkenti az agyi atrófia kialakulását, és a demencia létrejöttének kockázatát.”

 

Dr. Sz-N G.
a szerző cikkei

hirdetés
Olvasói vélemény: 0,0 / 10
Értékelés:
A cikk értékeléséhez, kérjük először jelentkezzen be!
Ha hozzá kíván szólni, jelentkezzen be!
 
hirdetés

blog

Egy 57 éves, frissen kezelni kezdett hypertoniás, dohányzó férfibetegnél korábban, hegymenetben jelentkezett már anginaszerű panasza, ami miatt kardiológushoz előjegyezték. Most favágás közben jelentkezett retrosternalis szorító-markoló fájdalom.

Amennyiben a képalkotó szakemberek számára rendelkezésre áll egy iPhone vagy egy iPad készülék, rengeteg minőségi radiológia-orientált alkalmazás közül választhatnak. A más operációs rendszert használók számára jelenleg sokkal korlátozottabbak a lehetőségek.

Úgy látszik, a fül- orr- gégészetet egyre szorosabb szálak fűzik össze a babasamponnal. Most kiderült, hogy alkalmas nasenendoscopia, azaz orrtükrözés során páramentesítésre is, legalábbis thaiföldi kollégák szerint.

Azok számára, akik tudják, mik a gyógyszer hatóanyagai, a mélyvénás trombózis miatti halálesetekről szóló hír nem annyira meglepő. A Diane kombinációban tartalmaz ciproteron-acetátot és az etinil-ösztradiolt.