Köszvényeseknél kisebb az Alzheimer-kór kockázata
Bár a húgysav a köszvényen kívül számos betegség kialakulásához (infarktus, stroke kardiovaszkuláris betegségek) hozzájárul, most azt találták, hogy véd a demenciával és a kognitiv zavarokkal szemben.
Sokrétű összefüggés van a szérum húgysav és a szívizom-infarktus, a stroke és a kardiovaszkuláris mortalitás között. Ennek oka feltehetően az, hogy a húgysav
az erek simaizom sejtjeinek profilerációhoz vezet, az oldható húgysav gyulladást idéz elő és (a nitrogén-oxid képződés akadályozása révén) közvetlen hatást fejt ki az endoteliális működésekre. Ugyanakkor – a legerőteljesebb természetes antioxidánsként – jelentős részben járul hozzá a plazma antioxidáns képességéhez. Ez a kedvező tulajdonság csökkenheti az oxidatív stresszt és megvédhet a szabad gyökök pusztító hatásaitól.
Az erek patológiás elváltozásai és az oxidatív stressz egyaránt emelik a demencia és a kognitív zavarok kockázatát, bár az erre vonatkozó korábbi eredmények nem egyértelműek. Egyes vizsgálatok szerint mérsékelt demenciában és Alzheimer-kórban (AD) a szérum húgysav értékei alacsonyabbak, mint egészséges kontrollokban, ami a húgysav védő hatására utal. A 2009-es „Rotterdam-vizsgálatban” 7983, átlagosan 71 éves egyén vett részt, közülük 4619 beteg esetén tudták a szérum húgysav szintek és a demencia összefüggését értékelni. A 10 évnél hosszabb követés során 457-en betegedtek meg demenciában. A magasabb szérum húgysav értékekhez kevesebb demencia társult (HR 0,89, 95%CI 0,80-0,99). A továbbra is demencia mentesen élők kiinduláskor is észlelt magasabb szérum húgysavszintje a későbbiekben kevesebb kognitív zavarra utalt.
A fenti Rotterdam vizsgálatra alapozva az Annals of the Rheumatic Diseases című lapban 2015. március 4.-én online megjelent közleményben a Dr. Na Lu vezette kutatók (Massachusetts General Hospital, Boston, MA) arra a megállapításra jutottak, hogy bizonyos helyzetekben a magasabb szérum urát szintek terápiásan hasznosak lehetnek. A húgysav fontos kockázati faktor az Alzheimer-kórra jellemző beta amiloid plakkok és a tau-fehérje fonadékok keletkezésében.
Az átlagosan 65 éves korú 59224 köszvényes beteg adataihoz 238805 kontroll beteg adatait társították. Az 5 éves követés során a köszvényesek közül 309 beteg betegedett meg AD-ban, a kontroll csoportból 1.942-en, azaz a köszvényeseknél 24%-kal ritkábban jelent meg az AD (HR 0,76, 95%CI 0,66-0,87). A kutatók szerint a különböző alcsoport analízisek szerint is fordított összefüggés áll fenn a köszvény és az AD keletkezése között, egyedül a húgyhajtók változtatnak a kockázati arányokon.
A Journal of Clinical Rheumatology főszerkesztője, Dr. Ralph Schumacher kifogásolja, hogy nem kapunk választ arra a kérdésre, vajon ezek szerint a húgysav adekvát csökkentése növeli az AD kockázatát? Érdekes lehet a tünetmentes hiperurikémiás betegek, vagy az oszteoartritisz-negatív kontrollosok vizsgálata is. A húgysav különböző utakon hathat az asztrocitákra is, és kimutatták, hogy a húgysav szintek emelkedésével a Parkinson-kór kockázata szintén csökken. Dr. Michael A. Schwartzschild professzor (Harvard Medical School, Boston), a Safety Urate Elevation in Parkinson Disease (SURE-PD) vizsgálat vezetője ugyancsak összefüggést lát a húgysav szintek és az AD kockázata között. „Az adatok arra utalnak, hogy a húgysav összefüggésben van, és ráadásul védő hatású az összes nagy neurodegeneratív betegségben. Bár a legerősebb bizonyítékaink Parkinson-kórban vannak, de epidemiológiai, klinikai és biológiai adatok szerint kedvező hatás mutatható ki amyotrophiás lateral sclerosisban (ALS) és Huntington-betegségben is”. A Lu-féle vizsgálat és a SURE-PD vizsgálat eredményei újabb lökést adhatnak a neurodegeneratív betegségek kutatásának, ami ugyanakkor különböző neuroprotektív terápiás lehetőségeket teremthet meg, de ez csupán egy összehasonlító vizsgálat és ilyen módon nem bizonyít ok-okozati összefüggést”.
Írásunk az alábbi közlemények alapján készült:
2. Annal of the Rheumatic Diseases
