Az anyai D-vitamin szint és a gyermek neurokognitív fejlődése
Két évtizedet felölelő tanulmány eredménye igazolta tehát, hogy a terhesség alatti alacsony D-vitamin-szintnek szerepe lehet a későbbiekben észlelt nyelvi fejlődési zavar kialakulásában. A gyermekek érzelmi és viselkedésbeli fejlődése nem függött a terhesség alatti D-vitamin-szinttől.
Ismert tény, hogy az alacsony terhesség alatti D-vitamin-szint negatív hatással lehet az utód későbbi egészségi állapotára. Több tanulmányban leírták, hogy a terhesség alatti alacsony D-vitamin-szint az intrauterin növekedés elmaradásához, visszatérő légúti obstrukciókhoz és a csontok csökkent ásványianyag-tartalmához vezethet.
A kaukázusi nők 60%-ánál áll fenn D-vitamin-hiány, így a D-vitamin intrauterin fejlődésben betöltött szerepét feltétlenül tisztázni kell. Korábban ugyanis rágcsálóknál megfigyelték, hogy az alacsony anyai 25(OH)D-vitamin-szint az utódoknál kóros viselkedési formákkal járhat.
A D-vitaminnak a magzati agy fejlődésében betöltött szerepére először olyan vizsgálatok világítottak rá, amelyekben a terhesség évszakonkénti megoszlása alapján feltételezték az alacsony anyai D-vitamin-szintet (pl. azért, mert az első és második trimeszter az őszi-téli hónapokra esett). A terhesség alatti szérumszintet azonban nem mérték.
A bemutatott ausztrál tanulmány longitudinális vizsgálat, melyben a második trimeszterben mért D-vitamin-szinteket és a gyermekek neurokognitív fejlődését vizsgálták. A felmérésbe a 16.–20. gesztációs hétben lévő terhes nőket vontak be 1989 és 1991 között.
A gyermekek viselkedését 2 éves, majd 5, 8, 10, 14 és 17 éves korban mérték fel az életkorhoz adaptált Child Behavior Checklist (CBCL) kérdőív alapján. Továbbá 5 és 10 éves korban vizsgálták a receptív szókincset (megértő szókincs) a Peabody Picture Vocabulary Test segítségével.
A vizsgálat végére 743 gyermek adata állt rendelkezésre, akiknél az anyai 18. gesztációs héten ismert volt a D-vitamin-szint, valamint megtörtént a viselkedés és a nyelvi fejlődés felmérése a kontrollidőpontokban.
Az anyai 25(OH)D-vitamin-szintek kvartilisei alapján négy csoportot határoztak meg (72 nmol/l felett, 60–71 nmol/l, 47–59 nmol/l, 46 nmol/l alatti érték). Az első és második kvartilisbe tartozó anyák vérmintái jellemzően a téli és tavaszi hónapokból származtak. Ezekben a csoportokban a dohányzás is gyakoribb volt.
A CDCL-értékek és a D-vitamin-szintek között érdemi összefüggést nem találtak, a nyelvi nehézségek 5 és 10 éves korban azonban gyakoribbak voltak a kisebb kvartilisű csoportban. Az 1. kvartilisbe eső D-vitamin-szintű anyák gyermekeinél kétszer olyan gyakori volt a nyelvi fejlődés zavara, mint a 4. kvartilisbe tartozóknál (esélyhányados: 2,04, 95%-os MT: 1,14–3,68, p
Whitehouse és munkatársai a terhesség alatti D-vitamin-szint és a gyermekek érzelmi és viselkedésbeli fejlődése között érdemi összefüggés nem találtak. Ugyanakkor a nyelvi fejlődési zavarok kétszer olyan gyakoriak voltak a 46 nmol/l alatti D-vitamin-szintű anyák gyermekei között, mint a 70 nmol/l feletti D-vitamin-szintű anyák gyermekeinél.
In vitro és in vivo vizsgálatok igazolták, hogy a D-vitamin számos biológiai funkció szabályozásában vesz részt, melyek a neurológiai fejlődésben is lényegesek: a neuronok diffenciálódásában; neurotrofikus faktorok és neurotoxinok metabolizmusának regulációjában; az agy gyulladásos folyamataiban. Továbbá a D-vitamin endokrin funkcióin keresztül közvetetten is hatással lehet a magzati agy fejlődésére.
A jelen vizsgálat megerősítette a korábbi tanulmányokban is leírt határértéket, hiszen csak az első kvartilisbe (
A nyelvi fejlődésben tapasztalt elmaradás ellentétben áll az egyetlen korábbi humán vizsgálat eredményével, melyben a harmadik trimeszterben mérték a szérum D-vitamin-szintjét és vizsgálták a gyermekek későbbi kognitív fejlődését. Gale és mtsai 9 éves gyermekek viselkedését és verbális Iq-ját vizsgálva nem találtak összefüggést a terhesség alatti D-vitamin-szintekkel. Megjegyzendő azonban, hogy a harmadik trimeszterben vizsgálták az anyák D-vitamin-szintjét, ami nem feltétlenül tükrözi a viselkedésért és nyelvi fejlődésért felelős kérgi struktúrák kialakulása idején jellemző D-vitamin-szintet.
A referátum az alábbi közlemény alapján készült:
Whitehouse AJO, Holt BJ, Serralha M et al. Maternal serum vitamin D levels during pregnany and offspring nuerocognitive develpoment. Pediatrics 2012;129:485–493
