Az ekcéma növeli a csonttörések kockázatát
Számos vizsgálat szerint ekcémás, illetve az atópiás dermatitiszes betegek csontrendszerében alacsonyabb az ásványianyag tartalom. Egy újabb vizsgálatban szintén azt találták, hogy ekcémás bőrbetegségben szenvedőknél magasabb a csonttörések kockázata.
Egyes vizsgálatok szerint az ekcémás, illetve az atopiás dermatitiszses betegek csontrendszerében alacsonyabb az ásványianyag tartalom. Haeck IM, Hamdy NA, Timmer-de Mik L, et al. Low bone mineral density in adult patients with moderate to severe atopic dermatitis. Br J Dermatol 2009;161:1248-1254. A szerzők 125 mérsékelt, vagy súlyos atopiás dermatitisben szenvedő beteg lumbális csigolyáinak és csípőcsontjának ásványianyag sűrűségét (Bone Mineral Density, BMD) mérték a kettős energiájú röntgen-abszorpciometriás vizsgálattal (Dual Energy X-ray Absorptiometry, DEXA). Számoltak a betegek által használt topikus és orális kortikoszteroidok kumulatív dózisával, az életmóddal, a csontmetabolizmus biokémiai paramétereivel és a betegség aktivitásával (a thymus és aktiváció-szabályozott kemokin = TARC szérum koncentrációjával). Oszteoporózist mutattak ki 6 betegnél (4,8%), oszteopéniát pedig 41 betegnél (32,8%). A betegek kb. egyharmada (30,4%-a) mínusz 1-nél rosszabb Z-score-ral* (alacsony csont ásványianyag tartalommal) rendelkezett, ez a férfiak 43,8%-ánál, a nők mindössze 16,4%-ánál fordult elő. Nem volt szignifikáns összefüggés az alacsony BMD és a csontanyagcsere biokémiai paraméterei, a szérum TARC-szintek és az utóbbi 5 évben alkalmazott kortikoszteroidok mennyisége között sem. Ennek alapján feltételezhető, hogy az 5 évnél régebbi kortikoszteroid használat, illetve a bőrbetegség alapjául szolgáló gyulladásos folyamat (vagy mindkettő) felelős a BMD csökkenéséért.
Az összefüggés nem ilyen egyértelmű, hiszen pl. egy másik közleményben Van Velsen SG, Haeck IM, Knol MJ, et al. Two-year assessment of effect of topical corticosteroids on bone mineral density in adjults with moderate to severe atopic dermatitis. J Am Acad Dermatol 2012;66:691-693. éppen azt bizonyítják, hogy a helyileg alkalmazott különféle kortikoszteroidok (hidrokortizon, clobetazon, triamcinolon, flumetazon, betamethazon, fluticazon, mometazon,dezoximetazon, clobetazol) nem befolyásolják az atopiás dermatitiszben szenvedő felnőttek BMD-jét.
A 2014. december 13.-án a Journal of Allergy and Clinical Immunology megjelent közlemény Garg NK, Silverberg JI. Ekcema is associated with ospeoporosis and fractures in adults: a US population-based study. J Allergy and Clin Immunol. Published online December 13, 2014. doi:10.1016/j.jaci.2014.10.043. szerint ekcémás bőrbetegségben szenvedőknél magasabb a csonttörések kockázata. A közlemény szerzői, Dr. Nitin K. Garg és Dr. Jonathan I.Silverberg (Department of Dermatology, Department of Prevention Medicine and the Department of Medical Social Sciences, Northwester University, Chicago, Illinois) azt a hipotézist fogalmazták meg, hogy az ekcéma és a csonttörések fokozott kockázatában részint a krónikus gyulladásos folyamat, részint a betegek helyi- és szisztémás kortikoszteroid szedése játszhat szerepet. Továbbá a viszketés elleni próbálkozások, a többször megszakított alvás, és a társult mentális problémák miatt gyakoribbak a sérülések és a balesetek is ezeknél a betegeknél.
A konkrét vizsgálatban a szerzők a National Health and Nutrition Examination Survey 2005-ből és 2006-ból származó adatait értékelték. A kérdőíveken szerepel az utóbbi hónapokban történt kortikoszteroid-használat, a fizikális- és a labor- és a DEXA-vizsgálat eredményei. Vizsgálták a dohányzást, alkoholfogyasztást, csonttöréseket, és az életkornak, nemnek, etnikumnak megfelelő BMD értékeket. A 4972, 20 és 85 év közötti betegekben az ekcéma prevalenciája 7,4%-os volt (95%CI 6,5-8,3%), a bármely csonttörésé 32,3% (95%CI 30,7-33,9%), ebben a csípő-, vagy gerinctörés 3,9% volt (95%CI 3,3-4,6%).
Az ekcémásoknál szignifikánsan alacsonyabb BMD értékeket mértek a teljes femuron, a trochanteren, a lumbális gerincen, de nem volt alacsonyabb a csont ásványianyag tartalma a combnyakon. Az ekcémás felnőtteknél 48%-kal magasabb volt a bármelyik testtájon bekövetkező csonttörések kockázata az ekcémában nem szenvedőkéhez képest (illesztés utáni Odds arány: 1,48 (95%CI 1,10-1,99, p=0,01). Ezen belül a csípő, illetve gerinctörések kockázata még jelentősebben emelkedett (illesztett OR: 1,87, 95%CI 1,02-3,43, p=0,04). Az oszteoporózis gyakorisága egyenes arányban állt a legalább egy hónapig – vagy hosszabban – alkalmazott orális kortikoszteroid kezeléssel (illesztett OR: 1,44, 95%CI 1,05-1,99, p=0,02).
A szerzők szerint az ekcémában szenvedő betegeknél kedvezőnek látszik a DEXA vizsgálat igénybevétele, különösen azért, mert az oszteoporózist ezekben az esetekben nem vesszük észre. Az ekcémás betegeket az oszteoporózis csökkentésének lehetőségéről fel kell világosítani. A vizsgálat hiányossága, hogy a résztvevők csak egy kis hányada számolt be arról, hogy jelenleg is használ-e kortikoszteroit. A betegséghez társuló komorbid pszichológiai és viselkedésbeli problémák és alvászavarok további kutatásokat igényelnek.
*A WHO a csont ásványianyag-sűrűség (BMD) mérési eredmények alapján állította össze az oszteoporózis diagnosztikus kritériumait. A BMD-t a T-és a Z-pontszámmal (score) szokás megadni. A Z-pontszám arra utal, hogy a beteg BMD-értéke az életkor, az etnikai hovatartozás és a nem szerint meghatározott átlagnál a szórás hányszorosával nagyobb vagy kisebb. Az életkorra jellemző átlaghoz képest –2,0 vagy annál kisebb Z-pontszám a szekunder oszteoporózis valószínűségét növeli. A Z-pontszám a gyermekek és az 50 évesnél fiatalabb felnőtt férfiak oszteoporózisának diagnosztikájában játszik fontos szerepet.
Írásunk az alábbi közlemény alapján készült:
