Az idősödő szívnek a sós koszt sem árt
A sok konyhasó fogyasztása a szív- és érbetegségek, a magas vérnyomás és más kóros állapotok miatt nem egészséges. Egy új vizsgálat tanúsága szerint az idősek keringési elégtelenségének kialakulását, szív-ér rendszeri halálozását a bőséges sózás nem befolyásolja.
Az egészséges étkezéssel foglalkozó irodalom gyakorlatilag egységesen figyelmeztet arra, hogy a konyhasót csak igen takarékosan fogyasszuk, mert számos ponton ronthatja szervezetünk működését. A legismertebb konyhasó okozta kár a vérnyomás növekedése: az erős sózás jelentős szerepet játszik a hipertónia kifejlődésében. Az is tény, hogy az ipari társadalmakban a konyhasó háromegyede az élelmiszeripar termékeivel jut szervezetünkbe, és nem az asztalon lévő sótartóból.
Mivel a vérnyomás emelkedése a szív- és érrendszeri betegségek egyik legsúlyosabb kockázati tényezője, ez már gyermekkortól komoly veszélyt jelent, közegészségügyi jelentősége igen nagy. A konyhasó a szervezetben vizet tart vissza, ennek megfelelően a szívelégtelenség tünetei is hamarabb megjelenhetnek.
A kalcium tartalmú vesekövek kockázata is megnövekszik, sőt arra is van adat, hogy a fokozottan sózó emberek gyomrában a rosszindulatú daganatok kifejlődése gyakoribb. Ugyanakkor eddig keveset tudtunk arról, hogy ezek a kedvezőtlen hatások minden életkorban azonos módon és mértékben érvényesülnek-e.
Atlantában Andreas P. Kalogeropoulos és munkatársai megvizsgálták, hogy az étkezés során elfogyasztott nátrium mennyisége milyen összefüggésben van a mortalitással, a kardiovaszkuláris betegségek és a szívelégtelenség gyakoriságával idős emberek körében. A vizsgált csoport 2642, 71–80 éves személyből állt, a résztvevők 51,3%-a volt nő és 61,7%-a fehérbőrű. A 10 évre tervezett vizsgálati időszak kezdetén a diéta nátriumtartalmát részletes kérdőív útján írták le.
Egy évtized során 881 résztvevő vesztette életét, kardiovaszkuláris betegsége 572 főnek lett, 398 betegnél előrehaladott szívelégtelenség lépett fel. A nátriumfogyasztás és a mortalitás, illetve a kardiovaszkuláris betegségek vagy a szívelégtelenség megjelenése és az étrend nátriumtartalma között nem találtak összefüggést. Az évtizedes mortalitás 33,8%, 30,7%, illetve 35,2% volt az egyes csoportokban, amelyek tagjai kevesebb mint 1500 mg/nap, 1500–2300 mg/nap, illetve több mint 2300 mg/nap nátriumot fogyasztottak.
„Ennek megfelelően, a kérdőív tanúsága szerint, az elfogyasztott nátrium mennyisége nem függött össze a 71–80 esztendős emberek mortalitásával, kardiovaszkuláris betegségük vagy szívelégtelenségük gyakoriságával – írták a kutatók. – Pontosabb bizonyítékokra, feltehetőleg szigorúan kontrollált vizsgálatokra van szükség ahhoz, hogy tisztázzuk, milyen nátriumbeviteli ajánlások válhatnak a hetvenen felüliek hasznára a felnőtt népességre vonatkozó általános ajánlás (< 2300 mg/nap) mellett vagy helyett.”
