Az mRNS vakcinák hatásossága metotrexátkezelés mellett

A COVID-19-cel szembeni mRNS-vakcinák az egészséges személyek több mint 90%-ánál erős immunválaszt eredményeznek a klinikai vizsgálatok tanúsága szerint, ám egyelőre nem tisztázott, hogy immunmoduláló szerekkel kezelt immunmediált gyulladásos betegségekben (IMID, immune-mediated inflammatory disease) az immunválasz elégséges-el a betegség kivédéséhez.

Az Annals of Rheumatic Diseases című lapban megjelent cikk szerzői 82 IMID-beteg (legnagyobb részt psoriasis/arthritis psoriatica és rheumatoid arthritis) immunválaszának mértékét vizsgálták a Pfizer-BioNTech mRNS-vakcinájának beadását követően. Olyan betegeket vontak be a vizsgálatba, akik methotrexattal vagy más immunmodulátor szerrel (főként TNF-inhibitorokkal és más biológiai szerekkel) történő kezelésben részesültek.

Az eredmények azt mutatják, hogy Pfizer-BioNTech vakcinája a methotrexattal kezelt betegek csoportjában legalább egyharmadával kevesebb esetben eredményezett megfelelő antitestszintet, mint egészséges személyeknél vagy más immunmodulátor terápia alatt álló IMID-betegeknél. A 208 egészséges személy több mint 90%-ánál mértek megfelelő antitestszintet, a biológiai kezelésben vagy methotrexaton kívül más orális szer adásában részesülő betegek közül 37 betegnél, miközben a methorexatot szedő 45 beteg mindössze 62%-ánál. Ezen túlmenően azt is megfigyelték, hogy a védőoltás egészséges személyeknél, továbbá nem methotrexattal kezelt IMID eseteiben aktivált CD8+ T-sejt-választ indukált, míg ugyanezt nem tapasztalták methotrexat szedése mellett.

A szerzők hangsúlyozzák, hogy vizsgálatuk obszervációs jellegű volt, ezért nem alkalmas ok-okozati összefüggések megfogalmazására. Vizsgálatunk gyengéjeként említik a kis mintanagyságon túl azt is, hogy csak egyféle mRNS COVID-19-vakcinát alkalmaztak a vizsgálatban, illetve előfordulhatott, hogy COVID-19-infekción korábban már tünetmentesen átesett betegek is bekerülhettek a résztvevők közé. Arra is rámutatnak, hogy a methotrexattal kezelt IMID-betegek átlagéletkora magasabb volt (63 év vs. 49 év), ami részben magyarázatot adhat az immunválaszban mutatkozó különbségekre. Végül azt is megemlítik, hogy „egyelőre az sem egyértelműen tisztázott, hogy az immunválasz szintje indikátornak tekinthető-e a vakcina hatásossága szempontjából”.

Kifejtik továbbá, hogy „bár egyelőre az is megválaszolásra vár, melyek azok a pontos határértékek az immunválasz szempontjából, melyek a vakcina hatásosságával korrelálnak, eredményeink azt jelzik, hogy IMID methotrexat-kezelése kapcsán eltérő stratégiákat kell kidolgozni a SARS-CoV-2 elleni vakcina megfelelő hatásosságának biztosítására”.

Ennek létjogosultságát támasztja alá, hogy korábbi tapasztalatok szerint a methotrexat az influenza elleni védőoltásra adott immunválaszt is gyengíti.

„Eredményeink szerint az IMID-betegek COVID-19 elleni optimális preventív stratégiájának kidolgozása további kutatásokat igényel annak megválaszolására, hogy esetükben szükség van-e újabb vakcinaadag beadására, illetve a methotrexat dózisának módosítására, sőt akár a gyógyszeres terápia átmeneti felfüggesztésére annak érdekében, hogy a vakcina e betegcsoport számára is biztonsággal védelmet nyújtson.