Az országok gazdagsága és a halálozási okok
A gazdagabb országokban a rák, a szegényekben a kardiovaszkuláris megbetegedés a vezető halálok a középkorúak körében.
Egy új globális felmérés szerint jelenleg egy nagy epidemiológiai átmenet zajlik: a magas jövedelmű országok középkorú lakosainak körében ma már nem a szív-érrendszeri megbetegedések, hanem a daganatok vezetik a halálozási okok listáját, kétszeresen meghaladják a kardiovaszkuláris betegségekben (CVD) történő elhalálozások arányát. Míg 2017-ben a világon az összes halálozás 26%-a volt daganatos eredetű, ezzel a rákhalálozás a második helyet foglalta el a világ halálozási statisztikájában, addig a korábban vezető CVD eredetű halálozás aránya fokozatosan csökken, így előbb-utóbb a rák fogja vezetni a halálozási statisztikákat.
Dr. Gilles Dagenais (a Laval University, Quibec, Kanada) és munkatársai a Prospective Urban and Rural Epidemiology (PURE) vizsgálat eredményeit az European Society of Cardiology (ESC) 2019-es kongresszusán adták elő, és szeptemberben jelentették meg online a Lancet-ben.
A PURE vizsgálatban 21 országból 162.534 értékelhető, 35 és 70 év közötti személy adatait dolgozták fel. Magas jövedelmű országok közé (HIC) Kanadát, Szaudi Arábiát, Svédországot és az Egyesült Arab Emirátusokat sorolták. (Az Egyesült Államokat nem vették be ebbe a vizsgálatba, mert már több előző kutatás igazolta, hogy a daganatos betegségek miatti halálozás már a szövetséget alkotó államok felében vezeti a halálozási okok listáját, megelőzve ezzel a CVD által okozott mortalitást). Közepes jövedelmű országoknak (MIC) tekintették Argentinát, Brazíliát, Chilét, Kínát, Kolumbiát, Iránt, Malajziát, Palesztinát, a Fülöp szigeteket, Lengyelországot, Törökországot és Dél-Afrikát, míg alacsony jövedelműnek (LIC) Bangladest, Indiát, Pakisztánt, Tanzániát és Zimbabwét.
Az átlagos követési idő 9,5 év volt. Ezalatt 9329 résztvevőnél (5,7%) alakult ki CVD, 5151-személynél (3,2%) daganatos betegség, 4386-an (2,7%) szenvedtek kórházi ápolásra szoruló sérülést, 2911-en (1,8%) betegedtek meg pneumoniában és 1830-an (1,1%) COPD-ben. A magas jövedelmű országokban jóval több rák (elsősorban emlő-, tüdő-, vastagbél-, prosztatarák), trauma, COPD és pneumonia fordult elő, mint az alacsony jövedelműekben. A CVD gyakoriság 1000 fő/év viszonylatban az alacsony jövedelmű országokban 7,1, a közepes jövedelműekben 6,8, a magas jövedelműekben 4,3 volt. Az összes halálozás az alacsony jövedelmű országokban a közepes jövedelműekének kétszerese, a magas jövedelműekének négyszerese volt.
A CVD- és a daganatos halálozás arányai lényegesen eltértek egymástól az országok lakosainak jövedelme szerint: az alacsony jövedelmű országokban a rákhalálozás (1,7 halál 1000 fő/év) 2,5-ször gyakoribb volt, mint a CVD halálozás (0,6 halál 100 fő/év). Ezek a számok a közepes jövedelmű országokban 2,0 és 1,6 voltak 1000 fő/év viszonylatban. A magas jövedelmű országokban még jelentősebb volt a különbség: a CVD halálozás háromszor magasabb volt a daganatos halálozásnál (4,2 vs 1,4 halál 100 fő/év viszonylatban).
Ezek az adatok alátámasztják a Global Burden of Disease (GBD) vizsgálat eredményeit, melyek szerint a gazdagabb országokban az 50 és 69 év közötti személyek vezető halálozási oka a rák, míg a szegényebb országokban a CVD.
A társult tanulmányban 155.722 személy CVD halálozásának kockázati faktorait kutatták (Yusuf). A CVD-vel függő halálozás kockázati faktorainak 70%-át meg lehetne változtatni. Metabolikus tényező az esetek 41,2%-ában, magas vérnyomás az esetek 22,3%-ában szerepelt kóroki tényezőként. Viselkedési faktorok 26,3%-ban szerepeltek a halálozásban, az alacsony műveltségi szint 12,5%-ban volt jelen, környezeti légszennyezést 13,9%-ban lehetett kimutatni. A LIC országokban magasabb volt a CVD halálozás, mint a MIC országokban. A LIC és a MIC országokban a háztartási légszennyezés, a gyenge táplálkozás, az alacsony képzettség, a kéz alacsony szorítóereje jobban hatott a CVD-re, mint a HIC országokban.
A tanulmányhoz art szerkesztőségi közleményben Dr. Read (Women’s College Hospital, Toronto) és Dr. Wild (University of Edinburgh, UK) megjegyezték, hogy a kevésbé fejlett országokban elég korlátozottak a javulás lehetőségei: javítani kellene a képzettséget, a táplálkozást, csökkenteni a háztartási légszennyezettséget. A rák sok tényező következménye, de az egészséges életmóddal többféle daganat is elkerülhető lenne.
Források:
