Rákhalálozás az USA-ban (2019)
Negyed század alatt 27%-kal csökkent az összes rákhalálozás az Egyesült Államokban.
A CA: A Cancer Journal for Clinicians minden év elején közzéteszi a rákbetegségek amerikai statisztikáját. A most januárban megjelent „Cancer Statistics 2019” szerint a leggyakoribb rosszindulatú daganatok halálozási számai folyamatosan csökkennek az Egyesült Államokban, a férfiak és különösen a nők májrákjának és a nők méhnyakrákjának kivételével.
A rákbetegség világszerte az egészségügy egyik legnagyobb problémája, az USA-ban a második helyen áll a halálozási okok listáján. A National Center for Health Statistics (NCFS) 1930 óta adja meg a statisztikai adatokat – bár kezdetben csak 47 állam és a District of Columbia (DC) szerepelt a statisztikákban, később csatlakozott Texas, Alaska és Hawaii, majd néhány éve Puerto Rico is pontos adatokat szolgáltat.
Dr. Rebecca Siegel (American Cancer Society, Atlanta, Georgia) és munkatársainak beszámolója szerint a 1991 - 2016 közötti negyed században az összes daganatos halálozás 27%-kal csökkent az USA-ban. Mostanra kb. 2.629.200-zal kevesebb rákbeteg hal bele daganatába, mint a rákhalálozás csúcsán. A kutatók kiemelték, hogy a férfiaknál jobban csökkent az elkerülhető rákos halálozás, mint a nőknél (34%-kal, illetve 24%-kal). Egyes államok legszegényebb megyéiben aránytalanul több megelőzhető rák fordul elő – többek között a méhnyak-, tüdő-, máj- és kolorektális rák -, és ezek a daganatok jelentősen magasabb halálozással járnak, mint a tehetősebb területeken élő személyek daganatai.
A rákhalálozás jelentős csökkenése ellenére ez a betegség továbbra is az egyik vezető halálok. A tanulmány szerzői szerint 2019-ben várhatóan 606.880 (naponta átlagosan 1700) amerikai állampolgár fog meghalni daganatos betegségekben. A legtöbb halált férfiaknál a tüdőrák, a prosztatarák és a kolorektális rák okozza, nőknél a tüdő-, az emlő-, és a kolorektális rák áll az első három helyen.
Az összes rákhalálozás negyedét a tüdőrákos halálozás teszi ki. Férfiaknál a tüdőrákos megbetegedés gyakorisága kétszer olyan gyorsan csökken, mint a nőknél – ami annak a következménye, hogy a nők bizonyos korosztályaiban kissé emelkedik a dohányzók száma. 1990 és 2016 között férfiaknál 48%-kal csökkent a tüdőrákos halálozás, míg nőknél a 2002 és 2016 között csak 23%-os volt a csökkenés mértéke. Az elmúlt években tehát mindkét nemnél meggyorsult a tüdőrákos halálozás csökkenése.
Az emlőrákos halálozás 1989 - 2016 között 40%-kal, a prosztatarákos halálozás 1993 - 2016 között 51%-kal csökkent. Kolorektális rákban 53%-kal kevesebben haltak meg, bár a csökkenés elhúzódóbb, mint a prosztatarák esetén. Összességében férfiaknál évente kb. 2%-kal csökken a daganatos gyakoriság, nőknél viszont évtizedek óta gyakorlatilag változatlan.
Az összes daganattal ellentétben a májrák férfiakban és nőkben egyaránt gyakoribbá vált. Ez azért is különösen szomorú, mert a májrák számos kockázati faktora (elhízás, alkohol, hepatitis B és C) elkerülhető lenne. A májrákos betegek kb. 75%-a a baby boom korosztályhoz tartozik. Bár korábban javasolták a hepatitis C-szűrést ennek a korosztálynak, de 2015-ben csak kis töredékük vett részt szűréseken. Ráadásul a problémát az opioid epidémia fokozza.
Amennyiben minden stádiumot figyelembe veszünk, a legmagasabb a túlélés a prosztatarákban (98%), a bőr melanomájában (90%) és az emlőrákban (90%), legrosszabb a túlélés hasnyálmirigyrákban (9%), májrákban (18%), nyelőcsőrákban és tüdőrákban (mindkettő 19%).
A gyermekek és serdülők daganatainak gyakorisága 1975 óta enyhe emelkedést mutat (0,7%), de ma már e korosztály tagjai közül 60%-kal kevesebben halnak meg rákban, mint 1970-ben. Drámai a leukémiás halálozás csökkenése (78%), ami 1970 és 2016 között 2,7/100.000-ről 0,6/100.000-re csökkent.
Az 5 éves relatív túlélés a 2008 - 2014 között diagnosztizált fehér és fekete bőrű etnikumban nagyjából azonos volt (67% vs 62%), viszont életkorhoz, nemhez, stádiumhoz való igazítás után a feketék relatív rákos halálozása 33%-kal magasabb volt, mint a fehéreké. Még nagyobb volt a különbség az indiánok és az alaszkaiak kárára (ők 51%-kal többen halnak bele a daganatba). Bár a rasszok közötti különbség egyre szűkül, viszont a szocioekonómiai tényezők egyre jobban divergálnak, így a szegényebb réteg tagjai közül többen halnak meg rákban. Erre jellemző példa a méhnyakrák: a szegényebb területeken kétszer akkora a méhnyakrákos halálozás, mint a jómódú területeken. Tüdő- és májrákban a szegényebb területeken élők 40%-kal többen halnak meg, mint a jómódú területek lakosai. Kolorektális rákban régebben 20%-kal többen haltak meg a szegényebbek közül, ma már 35% a különbség.
A kutatók úgy számítják, hogy a 25 és 74 éves kor közötti lakosok rákkal összefüggő halálozása kb. egyharmada elkerülhető lenne, ha a szocioekonómiai különbségeket eltüntetnénk. Geográfiai változók is szerepet játszanak a rák gyakoriságban, pl. a tüdőrák Kentucky államban 3,5-szer gyakoribb, mint Utah-ban (nem mellesleg Kentuckyban dohányoznak a legtöbben, Utahban a legkevesebben).
Forrás:
