Beoltottak megfertőződése

Nagy érdeklődést váltott ki egy Izraelből származó közlemény, mely szerint a védőoltásban részesült személyeknél gyakoribb volt a súlyos lefolyású COVID-betegség. Jeffrey Morris professzor (University of Pennsylvania) kiváló magyarázata így hangzik: a súlyos esetek abszolút száma 214 volt 100.000 nem beoltott személynél és 301 volt a súlyos esetek száma a 100.000 teljesen beoltott személy körében. Ez gyakorlatilag ugyanaz az érték, ami elég nagy baj. Viszont van két rejtett változó: az egyik a nem beoltott és a beoltott személyek hányada a kiinduláskor: 1,3 millió személy nem kapott oltást, 5,6 millió személyt viszont beoltottak. Tehát ha a kiindulási arányt vesszük figyelembe, akkor a nem oltott 100.000 főből 16,4 eset, a beoltott 100.000 főből csak 5,3 eset bizonyult súlyosnak. Tehát, ha a betegek arányához igazítjuk a számokat, akkor a vakcina 67%-kal hatásosabb volt.

Hallottuk, hogy a Pfizer/BioNtech vakcina több mint 90%-kal hatásosabb a súlyos esetek kivédésében. Akkor mi okozta, hogy az izraeli adatok alapján a hatásosság csak 67% volt? Talán az, hogy ezeket a fertőzéseket már egy új, sokkal fertőzőbb mutáns, a Delta variáns okozta, és nem az eredeti, ami ellen az oltóanyagot kifejlesztették? Nem. Sokkal több rejtett befolyásoló tényező, változó létezik. Emlékezzünk csak arra, hogy az idősek nagy részét beoltották a fiatalabbak 73%-ával szemben. Más szóval a nem oltottak csoportjának több, mint 85%-a fiatalabb – 50 év alatti – volt. A COVID korosztályos megoszlása pedig egy újabb rejtett változó: az idősebbeknél sokkal valószínűbb a COVID súlyosabb formája.

Ha korcsoportonként vizsgáljuk a védőoltás hatékonyságát a súlyos esetek kivédésére, akkor látni fogjuk, hogy a fiatalok súlyos megbetegedése 13-szor gyakoribb volt a nem oltottaknál, a vakcina igazított hatékonysága 92%. Idősebbeknél viszont a súlyos esetek csak 7-szer voltak gyakoribbak a nem oltottaknál, így a vakcina igazított hatékonysága 85%-nak adódik. Tehát a vakcina nagyon jól akadályozza meg a delta variáns okozta fertőzést. A paradoxon itt abban van, hogy mind az oltási státusz, mind a súlyos megbetegedés kockázata szisztematikusan magasabb az idősebb korosztályban.

Biztosan vannak még egyéb befolyásoló tényezők, változók is, pl. a védőoltás beadásának ideje (korábbi, vagy későbbi), de a probléma itt leginkább az, hogy a megfigyelésekből levonható adatok nagyon összetettek. A randomizáció során igyekszünk egyensúlyba hozni az ismert és az ismeretlen tényezőket, de a megfigyeléssel nyert adatoknál gondosan át kell gondolni a potenciálisan rejtett változókat is. Ha egy olyan megfigyeléses vizsgálatból származó cikket olvasunk, ami jelentős következtetéseket is tartalmaz, egy pillanatra álljunk meg, gondolkozzuk el és szigorúan nézzünk utána a módszereknek. A kiindulási arányok, vagy a Simpson-paradoxon fogalmak megértése megvédhet attól, hogy fontos tudományos kérdésekben félrevezető következtetéseket vonjunk le.

Mandrola JM. Aug 20, 2021 This week in cardiology podcast. theheart.org on Medscape > This Week in Cardiology. August 20, 2021.