Csak nem a Helicobacter pylori kiirtása miatt szaporodik az elhízás?
A Helicobacter pylori fertőzöttek számának csökkenésével egyre nő az elhízottak száma. Jó irányban megyünk?
A korai 1980-as években Marshall és Warren fedezték fel a Helicobacter pylori létezését, ezzel nemcsak a mikrobiológiában, hanem a gasztroenterológiában is forradalmi változásokat indítottak el. A baktérium csaknem minden felnőtt gerinces élőlény gyomrában megtalálható, és valóban számos gasztroenterológiai betegséggel összefüggésbe hozható (peptikus fekély, a disztális gyomor adenocarcinomája, MELToma, nyelőcső-betegségek, fekéllyel nem járó dyspepsia, reflux betegség, stb.). A gyógyszergyárak, a mindig mindenért „lelkesedő” civilek nagy nyomást gyakoroltak az orvosokra a H. pylori kiirtására – akár okoz a baktérium jelenléte tüneteket, akár nem.
A nyugati világban ilyen módon egyre csökken a Helicobacter pylori fertőzések száma, és ezekben az országokban – vélhetően részben ennek következtében is –fokozatosan növekszik az elhízás prevalenciája. Például az Amerikai Egyesült Államokban már csak a felnőtt lakosság egyre kisebb felének van H. pylori fertőzése, az obesitas viszont egyre szaporodik.
A bakteriális fertőzés gyógyszeres kiirtása és a kóros elhízás közötti összefüggésekre keresi a választ egy ausztráliai összefoglaló tanulmány, mely az Alimentary Pharmacology & Therapeutics-ben jelent meg online 2014. május 15.-én. 10 európai országból, Japánból, az Egyesült Államokból és Ausztráliából származó 49 klinikai tanulmányt gyűjtöttek ki az orvosi irodalomból azon jómódú országokból, ahol az egy főre jutó GDP meghaladta az évi 25.000 USA Dollárt. Ugyanezen országok, régiók testtömeg-index adatait is megkeresték. A 49 tanulmány összegzése szerint a fejlett országokban a Helicobacter pylori fertőzöttség átlagosan 44,1%-os (tartomány: 17%-75%), a túlsúlyos testtömeg 14,2%-ban, az elhízás 46,6%-ban van jelen. A H. pylori fertőzés és a túlsúlyosság, valamint az obesitas fordított arányú szignifikáns összefüggésben van (r = 0,29, p<0,001). Ebből azt a következtetést vonták le, hogy a H. pylori kolonizációjának az utóbbi évtizedekben megfigyelhető csökkentésével – vagy evvel a csökkentéssel összefüggő egyéb faktorokkal – okilag összefügghet a fejlett nyugati világban észlelhető kóros testsúly-növekedés. Azok a betegek, akiknél a H. pylori kiirtása sikeresen megtörténik, szinte azonnal jelentős hízásnak indulnak. A testsúly gyarapodása a H. pylori fertőzés kiirtásával lényegesen enyhülő posztprandiális tünetek miatt következik be, de az összefüggések ennél komplexebbek lehetnek. Más magyarázat is lehetséges: pl. a magas H. pylori prevalenciával járó (rossz) hygiénés körülmények miatt, azaz a világ szegényebb régióiban más okból (a szegénység miatt, az alkati, a táplálkozási, vallási, egyéb szokások miatt, stb.) nincs lehetőség az elhízásra. A kutatók megjegyezték, hogy bár vizsgálatuk a fejlett országokat érintette, de az elhízás epidémiája a fejlődő országokban is egyre terjed – ahol viszont nem magyarázható a Helicobacter pylori kiirtásával.
Dr. Martin J Blaser, a H. pylori betegség elismert szakértője (New York University Langone Medical Center) egyáltalán nincs meglepve az eredmények hallatán, szerinte nem kellene ilyen gyorsított módon kiirtani a H. pylorit, különösen a fiataloknál, gyermekeknél nem. Az ausztrál közlemény szerzői nem zárják ki a baktérium kiirtása és az elhízás közötti összefüggés egyéb lehetőségeit sem.
Írásunk az alábbi közlemények alapján készült:
2. Alimentary Pharmacology & Therapeutics
3. BMJ
4. Lancet
