Dohányzás, egészség és munkahely az Egyesült Államokban
Az évekkel ezelőtt zárult SHARP tanulmány folytatása megerősítette, hogy a cigarettázás növeli a szív-ér rendszeri, a légzőszervi és a daganatos halálozást. Ez is közrejátszhat abban, hogy a dohányosok nehezebben találnak munkát az USA-ban, és kevesebb a fizetésük is.
A kockázati tényezők összehasonlító vizsgálata szerint 2010-ben a dohányzás 4,5 millió férfi és 2 millió nő halálát okozta világszerte. A dohányfüst számos súlyos kórkép rizikófaktora, beleértve a kardiovaszkuláris betegségeket, a rosszindulatú daganatokat, a tüdőkárosodást és a krónikus vesebetegséget.
A SHARP (Study of Heart and Renal Protection) tanulmányt sok évvel ezelőtt 17 országban annak vizsgálatára indították el, hogy krónikus vesebetegségben mennyire hatásos és biztonságos az LDL-koleszterin szintjének csökkentése, amit kis adagú sztatin és a koleszterin fölszívódását gátló ezetimib kombinációjával igyekeztek elérni. A kezelés hatására a súlyos kardiovaszkuláris események előfordulása 17%-kal csökkent. Megjelenése után ismertettük ezt a közleményt.
A továbbiakban 9270 vesebeteg megfigyelésével folytatódott a vizsgálat, az eredményeket most az American Journal of Kidney Disease közölte, a szerzők a dohányzás káros hatásának mértékét értékelték. Induláskor a résztvevők 13%-a dohányzott, átlagosan napi 10 cigarettát szívtak el. A vizsgálati alanyok 51%-a soha nem gyújtott rá. Hozzájuk képest a cigarettázók körében a vaszkuláris események 36%-kal gyakrabban fordultak elő. A dohányzók csoportjában rosszindulatú daganatot 37%-kal többször észleltek. A dohányzók mortalitása 48%-kal lett nagyobb, mint a nemdohányzóké.
A munkacsoport vezetője, Natalie Staplin kiemeli, hogy miközben a dohányzás szignifikánsan növelte a vaszkuláris, valamint nonvaszkuláris morbiditást és mortalitást, a vesebetegségek progressziója nem fokozódott. A vesekárosodás növekedésének hiányára vonatkozó észlelés új adat, a többi megfigyelés egyezik az általános népességben korábban is leírtakkal. Hangsúlyozzák, hogy a dohányzás abbahagyásával ez a rizikófaktor befolyásolható.
Hogy dohányzunk-e vagy sem, az nem csupán az egészségi állapotunk, hanem valószínűleg mind több országban a munkalehetőségeink szempontjából is létfontosságú. A JAMA Internal Medicine májusi száma közölte Judith Prochaska és mtsai cikkét, melyben 1 évig tartó kaliforniai vizsgálatukról számolnak be. Csaknem azonos számú dohányzó és nemdohányzó munkanélküli sorsát követték (férfi: 66%, átlagos életkor: 48 év). Az állást keresők 31,1%-a felsőfokú végzettségű volt, 39,4%-uk nem rendelkezett állandó lakhellyel. A dohányzók átlagosan napi 13,5 cigarettát szívtak.
A nemdohányzók 55,6%-át alkalmazták, míg a dohányzóknak csak a 26,6%-át. Egy éven belül a munkájukat elvesztett személyek mintegy 30%-kal gyakrabban kaptak állást, ha nem cigarettáztak.
A nemdohányzók több pénzt is keresnek: átlagosan 5 dollárral nagyobb az órabérük, évente mintegy 8300 dollárral többet visznek haza. Elképzelhető, hogy a munkaközvetítő irodák hatékonyabb intézményei a dohányzásellenes küzdelemnek, mint a sokszor vitatható hatású antinikotin gyógyszerek.
