Életmódváltással a rezisztens magas vérnyomás ellen
Egy randomizált, klinikai vizsgálat eredményei szerint a strukturált diéta és testmozgás már 4 hónap alatt is csökkenti a rezisztens magas vérnyomásban szenvedő felnőttek vérnyomását.
A „Rezisztens magas vérnyomás kezelése életmódváltással az egészség megőrzése érdekében” (Treating Resistant Hypertension Using Lifestyle Modification to Promote Health; TRIUMPH) tanulmány a Circulation című folyóiratban jelent meg. A tanulmányban az életmódbeli beavatkozások hatását vizsgáltak rezisztens magas vérnyomásban, amelyet úgy definiáltak, hogy három vagy több, három különböző gyógyszercsoportba tartozó, optimális dózisú vérnyomáscsökkentő készítmény, köztük egy diuretikum alkalmazását követően a vérnyomás értéke ≥ 130/ 80 Hgmm.
Az átfogó, strukturált programot orvosokból, pszichológusokból, táplálkozási szakemberekből és gyógytornászokból/fiziológusokból álló multidiszciplináris csapat vezetett és felügyelt testmozgásból és étrendmódosításból állt.
A résztvevőkkel táplálkozási szakértő ismertette meg a magas vérnyomás kezelésére irányuló diétás étrend (DASH) részleteit, a kalória- és a nátrium-bevitel korlátozásának szükségességét. A program tartalmazott egy heti 45 perces, étkezési szokásokra fókuszáló, csoportos tanácsadást is, valamint szívrehabilitációs intézményben végzett 30-45 perces, a kezdeti pulzustartalék 70‑85%‑ának megfelelő, heti háromszori edzést.
A vizsgálat tanúsága szerint az életmódbeli tényezők - különösen a sófogyasztás - a rezisztens magas vérnyomás fontos mozgatórugói, így sóvisszatartás esetén a sóbevitel korlátozása különösen hatékony ezeknél a betegeknél, és a testmozgás nem csak hogy biztonságos, de kifejezetten hatékony ezen betegek vérnyomásának csökkentésében.
A vizsgálat során 90 beteget vontak be a diétára és mozgásra épülő programba, 50 beteget pedig a kontrollcsoportba. A betegek átlagéletkora 63 év, 48%-uk nő volt. A résztvevők a DASH előadások 94%-án és az edzések 89%-án vettek részt, és mindkét csoport kiválóan betartotta a gyógyszeres kezeléseket.
A kezelt csoportban a kontrollhoz képest nagyobb mértékben csökkent a klinikai szisztolés vérnyomás (-12,5 Hgmm és -7,1 Hgmm; P=0,005) és a diasztolés vérnyomás (-5,9 és - 3,7 Hgmm; P=0,034), valamint a 24 órás ambuláns szisztolés vérnyomás (-7,0 és - 0,3 Hgmm; P=0,001). A kezelt csoportban a nyugalmi baroreflex érzékenység (2,3 és - 1,1 ms/Hgmm; P = 0,003), a nagyfrekvenciás szívfrekvencia-variabilitás (0,4 és -0,2 ln [ms2]; P = 0,025) és az áramlás által közvetített tágulás (0,3% és -1,4%, P = 0,022) is szignifikánsan javult. A két csoport hasonló eredményeket mutatott a pulzushullám terjedési sebessége és a bal kamra tömege tekintetében.
Az új kutatási eredmények összhangban vannak portugál és brazil kutatók eredményeivel, akik kimutatták, hogy egy 12 hetes, kizárólag testmozgásra épülő program csökkenti a 24 órás és a nappali ambuláns szisztolés és diasztolés vérnyomást. A két tanulmány alapján elmondható, hogy az életmódváltás jótékony hatású lehet a rezisztens magas vérnyomás kezelésében, ám az eredményeket nagy, multicentrikus vizsgálatokkal is igazolni kell.
A TRIUMPH vizsgálat alapján elmondható, hogy a rezisztens magas vérnyomást a szívrehabilitáció új indikációjaként érdemes figyelembe venni.
