Influenza szezon Európában 2015-2016

Az európai Influenza Surveillance hálózat egy olyan őrszem (sentinel) rendszer, ami az adott ország gyakorló orvosainak 1-5%-t tömöríti. A házi orvosokból, gyerekgyógyászokból, belgyógyászokból verbuválódott „sentinel”-ek az influenzaszerű betegségeket és az akut légúti infekciókat jelentik.

Az Európai Betegségmegelőzési és Ellenőrzési Központ (ECDC) az így gyűjtött adatokat publikálta most. A közlemény három adatforrásra alapszik:

• Elsődleges ellátásból és kórházi felmérésből származó klinikai, epidemiológiai és virológiai adatok, melyeket rutinszerűen gyűjtöttek, majd a közegészségügyi intézmények valamint a nemzeti influenza központok továbbították őket az ECDC-nek az Európai Influenzafigyelő Hálózaton (EISN) és az Emberi Influenza Európai Referens Laboratóriumának Hálózatán (ERLI-Net) keresztül.
• Egy kérdőív melynek célja az influenza átmeneti hatásának megállapítása volt. A kitöltött kérdőíveket visszajuttatták az ECDC-hez, amint az alábbi kritériumok egyike teljesült:

- két egymást követő hét során közepes intenzitásról vagy kiterjedt aktivitásról számoltak be

- az összes sentinel minta ≥10%-át influenza-pozitívnak találták, legalább 10 minta tesztelésekor

- súlyos influenzás esetekről érkezett bejelentés

- szokatlan eseményekről érkezett bejelentés.

• Olyan információ (pl. publikáció, szerológiai felmérések, adatok), melyhez az ECDC járványügyi adatbázisán és az alábbi közegészségügyi projektek eredményein keresztül jutottak: Európai Többlethalálozási Figyelőhálózat (EuroMOMO) és VENICE projekt.

Az EU/EEA országaiban a szezon 2015/52. hetén indult el, ebben az időpontban Hollandiában regionális terjedésről, Svédországban pedig kiterjedt aktivitásról számoltak be. Az ezt követő második hétre a sentinel minták pozitivitása kilenc országban meghaladta a 10%-os küszöböt. Egyre több országból jelentettek magas influenzaszerű megbetegedés/ akut légúti infekció rátákat az elsődleges ellátásban, és a jelenleg alacsony rátákkal rendelkező országokban is növekedés várható. Az A típusú vírusok - kiváltképp az A(H1N1)pdm09-  gyakrabban fordulnak elő a B típusú vírusoknál az érintett országok többségében, ugyanakkor a B típus később dominánssá válhat a szezon végére. Egyes EU/EEA országokban tapasztaltak szerint nagyon valószínű, hogy a A(H1N1)pdm09 vírus felelős  a kórházi ellátásra is szoruló súlyos esetek nagy számáért, súlyos kimenetelekkel a kockázati csoportok és egyébként egészséges fiatal felnőttek esetében. Hasonló súlyossági minta figyelhető meg más EU-s országokban a szezon előrehaladtával. A Viktória törzs B vírusa (B/Victoria/2/87) gyakori előfordulású; és a továbbiakban is várható.

A déli féltekén 2015-ben, valamint az északi féltekén 2015-2016-ban azonos volt az influenza oltóanyagok összetétele. Az új-zélandi vakcina-hatékonyság becslések biztatóak. A domináns A(H1N1)pdm09 vírus antigenitása közel áll a vakcinatörzshöz. A déli féltekéhez viszonyítva Európában nagyobb arányban észleltek B/Viktória vírust. A B/Viktória törzs nem szerepel a trivalens inaktivált influenza oltóanyagban, mely a legelterjedtebb oltóanyag Európában. Ez a trivalens vakcina összesített hatékonyságának csökkenését okozhatja.

A 2015/40. hét óta a 383 A(H1N1)pdm09, 48 A(H3N2) és 29 B típusú vírust teszteltek neuraminidáz-gátló érzékenységre . Két A(H1N1)pdm09 vírusban nagymértékben csökkent az oseltamivir hatékonysága, mely az NA-H275Y aminosav szubsztitúcióval áll összefüggésben; a többiek nem szolgáltak molekuláris vagy fenotípusos bizonyítékkal a neuraminidáz-gátlók csökkent gátlási képességére.

Forrás: ECDC