Irritábilis bél szindrómában másként reagál a vastagbél
Irritábilis bél szindrómában a bélbarrier szabadabbá válik a bélbe került káros baktériumok számára.
A bélműködés megváltozásával, ismétlődő hasi fájdalommal, hasmenéssel és/vagy székrekedéssel járó irritábilis bél szindróma (IBS) gyakori kórkép, a svédországi népességen belül például az emberek közel 10 százalékát érinti. A betegség kétszer gyakrabban betegíti meg a nőket, mint a férfiakat.
Svédországi Linköping Egyetem kutatói Åsa Keita és Susanna Walter vezetésével elsőként tanulmányozták élő baktériumok alkalmazásával az IBS-ben szenvedő betegeket. A Gastroenterology című lapban megjelent cikkükben igazolták, hogy az IBS-betegek vastagbele egyértelműen másképp reagál a baktériumok hatásaira, mint az egészséges személyeké.
Az IBS kóreredete máig nem tisztázott, ugyanakkor egyre több bizonyíték szól amellett, hogy a betegség kialakulásában kulcsszerepet játszik az a mód, ahogyan az agy és a bélrendszer baktériumflórája kölcsönhatásban van egymással. A vastagbél nyálkahártyája jelenti az első védelmi vonalat a bélben lévő baktériumokkal szemben. Emögött helyezkedik el az enterocitáknak is nevezett epitélsejtekből álló réteg, és mindezek mögött találhatók az immunsejteket tartalmazó szövetek. Jelen vizsgálat fókuszában az epitélsejtek rétege állt, és arra keresték a választ, hogy ezek mennyire átjárhatóak a baktériumok számára.
A kutatók 37, IBS-ben szenvedő nő vastagbeléből vettek szövetmintát, és azt bélrendszeri tüneteket nem mutató nőktől nyert mintákkal hasonlították össze. A határmembránok állapotát és működését egy Ussing-kamra nevű speciális eszközzel tanulmányozták, mely alkalmas az élő szöveteken transzportálódó baktériumok és anyagok mennyiségének meghatározására.
Az IBS kialakulása szempontjából kockázati tényezőnek tekinthető a Salmonella typhimurium patogén baktériummal történő fertőződés, ezért a szerzők az vizsgálták, milyen interakciók alakulnak ki a Salmonella-törzs és a bélnyálkahártya membrájai között. Ezen túlmenően vizsgálatot végeztek az Escherichia coli egyik törzsével (E. coli HS) is, mely rendszerint jelen van a bélrendszerben. Mindkét baktériumtörzs esetében azt tapasztalták, hogy azok körülbelül kétszer gyorsabban jutnak át az IBS-betegek bélnyálkahártyáján, mint az egészséges személyekén.
„A kutatásunkban részt vevő IBS-betegek gyorsabb baktériumpasszázst mutattak az alkalmazott modellrendszerben, azonban még nem tudjuk, hogy ez a megfigyelés mit jelent a klinikai gyakorlat számára. Az azonban biztos, hogy IBS eseteiben valami a bélnyálkahártya egyik rétegét sérülékenyebbé teszi a baktériumokkal szemben” – emeli ki Åsa Keita.
A kutatók tanulmányozták a mastocitákat is, melyek ugyancsak fontos elemei a veleszületett immunvédekezésnek. Azt találták, hogy a mastociták fontos szerepet játszanak a bélmembránokon keresztüli baktériumpasszázs szabályozásában, mind egészséges személyeknél, mint IBS-betegeknél. Ez a mechanizmus IBS-ben valamiért aktívabb, mint normális körülmények között.
