A bélbaktériumok mentális zavarokat okozhatnak

Sok irritábilis bél szindrómás (IBS) beteg nem csak a bélműködés zavarai miatt szenved, hanem a szorongás vagy depresszió tüneteitől is. Kanadai kutatók arról számolnak be a Science Translational Medicine-ben, hogy beteg emberek bélbaktériumait csíramentes környezetben nevelt egerekbe transzplantálva mind a bélbetegség, mind a mentális zavar tüneteit is előidézték.

A vizsgálatok első lépéseként aszeptikusan felnevelt, saját bélflórával nem rendelkező egerekbe juttatták egy szondán keresztül az egészséges és beteg résztvevők higított székletmintáit. Három héttel később az állatoknál az IBS több tünetét is megfigyelték. A táplálék bélen történő áthaladása felgyorsult, a bélfal barrierfunkciója károsodott, a gyulladásos reakciók fokozódtak. Amennyiben a transzplantált széklet olyan betegtől származott, aki szorongásos zavaroktól is szenvedett, az egereknél is hatványozottabban volt megfigyelhető a szorongásos viselkedés.

Ez azt mutatja, hogy a bélflóra egyensúlyának felborulása nem a más faktorok által kiváltott bélgyulladás következménye, kialakulásában nagy jelentősége van a bél-agy tengelynek: a bélbaktériumok speciális agyi funkciókat befolyásolva hozzájárulnak neurológiai betegségek és mentális zavarok kialakulásához.

Premysl Berick (McMaster University, Hamilton) és kutatócsoportja azt is vizsgálta, hogy vajon a különböző tünetek kiváltó oka az IBS-betegek bélbaktériumainak fajspektrumában és aktivitásában keresendő-e. A vizsgálatokhoz 8 olyan pácienst választottak ki, akik legalább 2 éve hasmenésben szenvedtek, és aki közül 4 a szorongás mérsékelten erős jeleit mutatta. A kontrollcsoportot 5 egészséges, sem bélproblémákkal, sem mentális betegséggel nem küszködő személy alkotta.

A kutatók lehetségesnek tartják, hogy a jövőben probiotikus baktériumokkal, illetve prebiotikus táplálék-kiegészítőkkel mind a bélproblémákat, mind az IBS-páciensek pszichés állapotát kezelni lehet. Azt még nem sikerült tisztázni, milyen mechanizmusokon keresztül idézik elő a bélbaktériumok a különböző tüneteket. Vannak arra utaló jelek, hogy a megzavart bélflóra olyan anyagcseretermékeket termel, ami aktiválja az immunsejteket, vagy a vérárammal az agyba kerülve befolyásolja az agysejtek működését. Nem jelenthető ki egyértelműen, hogy az IBS elsődleges oka a bélflóra megváltozása. Az is elképzelhető, hogy például a krónikus stressz károsítja a bélműködést, amivel megzavarja a bélbaktériumok különböző csoportjai között az egyensúlyt, ez pedig másodlagos betegség tüneteket idéz elő.

A krónikus gyulladásos bélbetegségek és más betegségek esetén egyre gyakrabban alkalmazzák terápiaként a széklettranszplantációt. Az új eredmények azonban arra figyelmeztetnek, hogy a beavatkozás előtt meg kell győződni arról, hogy a donor nem szenved-e mentális zavaroktól.

Az IBS világszerte a leggyakoribb gyomor-bél megbetegedés, ami állandó gyomorfájdalommal, valamint hasmenéssel vagy szorulással jár. Az érintettek 50-90 százalékánál szorongás vagy depresszió is társul a betegséghez, melynek kiváltó oka nem ismert. Kialakulásában a bélflóra összetételének megváltozása mellett szerepet játszhat a stressz, különféle fertőzések, antibiotikum terápiák és étrendi változások.

Forrás: Wissenschaft aktuell