Javuló túlélés iker–iker transzfúziós szindrómában
2007. május 01. 00:00
Az időnként „stuck twin” szindrómának (az oligohydramnionban elhelyezkedő donor iker ultrahangvizsgálat során úgy ábrázolódik, mintha a méh falához lenne rögzítve – a szerk.) is nevezett iker–iker transzfúziós szindróma (TTTS, twin-twin transfusion syndrome) a mononchorialis (MC) ikerterhességek sokszor végzetes szövődménye. Kezelés nélkül a súlyos TTTS-ben szenvedő magzatok döntő többsége a terhesség 26. hete előtt elhal. Úgy tűnik, hogy a TTTS-t a monochorialis placentában a két magzat közti véráramlás kiegyenlítetlensége eredményezi. Ennek következtében az egyik magzat (a „recipiens”) hypervolaemiássá válik, és polyhydramnion alakul ki, ikertestvére (a „donor”) viszont hypovolaemiás lesz, melyet oligohydramnion kísér.
Az Egyesült Államokban egyre nő az ikerterhességek száma (gyakoriságuk 31,5/1000 élveszületés). A jelenséget két dolog magyarázza: az asszisztált reprodukciós technikák egyre terjedő alkalmazása, valamint az idősebb korban történő fogamzás. Mindkettő következtében nagyobb valószínűséggel alakulnak ki kétpetéjű (fraternális) ikrek. Ráadásul bizonyos asszisztált reprodukciós eljárások (pl. asszisztált hatching) akár nyolcszorosára is emelhetik az egypetéjű ikerterhesség kialakulásának esélyét.
Az Egyesült Államokban egyre nő az ikerterhességek száma (gyakoriságuk 31,5/1000 élveszületés). A jelenséget két dolog magyarázza: az asszisztált reprodukciós technikák egyre terjedő alkalmazása, valamint az idősebb korban történő fogamzás. Mindkettő következtében nagyobb valószínűséggel alakulnak ki kétpetéjű (fraternális) ikrek. Ráadásul bizonyos asszisztált reprodukciós eljárások (pl. asszisztált hatching) akár nyolcszorosára is emelhetik az egypetéjű ikerterhesség kialakulásának esélyét.
A teljes cikket csak regisztrált felhasználóink olvashatják. Kérjük jelentkezzen be az oldalra vagy regisztráljon!
