hirdetés

Kitakarítható az agyból a béta-amiloid? – II. rész

Két friss közlemény új megvilágításba helyezte azt a kérdést, hogyan károsítja az Alzheimer-kórban az agyi parenchimában plakkokban lerakódó béta amiloid peptid a vér-agy gát, illetve a vér-likvor gát sejtjeit. Felvetődött a jövőbeli terápiás hasznosítás lehetősége is.

hirdetés

Az Alzforum honlap párhuzamosan ismertet két friss közleményt, amelyek hatására új terápiás célpontok kerülhetnek az Alzheimer-kutatás homlokterébe. Az ír kutatócsoport közleménye után most a belga kutatók által jegyzett publikációt ismertetjük, amely a béta-amiloid és a vér-likvor gát kölcsönhatásával foglalkozik. Itt azonban nem terápiás célként, hanem a patomechanizmus elemeként került szóba az agyi vaszkuláris barrier fokozott permeabilitása.

A Genti Egyetem Roosmarijn Vandenbroucke által vezetett kutatócsoportja a béta-amiloid (Aβ) által a plexus choroideus epitéliumára – az agykamrákat bélelő, a véredényeket a likvortól elválasztó sejtrétegre – kifejtett károsító hatásokra fókuszál. A közleményben a kutatók arról számolnak be, hogy a nagy mennyiségben jelen levő szintetikus Aβ42 oligomerek órákon belül károsítják ezt a barriert: megbontják az epitélium sejtjei közti tight junction sejtkapcsolatokat, és a sejtek alakjában is torzulást okoznak. Az ok a gyulladásos faktorok és a mátrix-metalloproteázok (MMP-k) felszaporodása lehet. Az MMP-k a tight junction fehérjéket képesek lebontani, működésük gátlásával a barrier károsodása megelőzhető.

A vér-likvor gát epitéliumán áthatoló molekulák akadálytalanul elérik a likvort és az agyi intersticiális folyadékteret, míg a vér-agy gát endotéljén átevickélő molekuláknak az agyi parenchimába való bejutáshoz még egy periciták, asztrociták alkotta másik védőrétegen is át kell jutniuk. Ezért a vér-likvor gát a vér-agy gátnál érzékenyebb lehet az átmeneti permeabilitásnövekedés káros hatásaira, vélekedik Vandenbroucke. Ennek ellenére sokkal kevesebb figyelmet kapott eddig, mint a vér-agy gát, bár egyes vizsgálati adatok szerint ezt a barriert is károsíthatja az Alzheimer-kór.

A belga kutatók szintetikus Aβ42 oligomereket fecskendeztek vad típusú egerek agykamráiba. Két óra, illetve hat óra elteltével a plexus choroideusban meredeken megnőtt több gyulladásos citokin (IL-6, IL-1β, TNF-α) expressziója. Ezt több mátrix-metalloproteáz (MMP) expressziójának és aktivitásának megugrása követte, az MMP3 esetében tizenötszörös volt a növekedés. Eközben a plexus choroideus epiteliális sejtjei zsugorodtak, elvesztették széles kuboid formájukat. A klaudin-5 és az okkludin expressziója a felére csökkent, a vér-likvor gát áteresztőbbé vált.

Eddig is voltak adatok arra, hogy az MMP-k „áttörik” a vér-likvor gátat, és a mostani vizsgálatokban is ez történhetett, mert amikor az Aβ42 peptidek mellé széles spektrumú MMP-inhibitort is kaptak az állatok, a gát ép maradt. Az MMP3 knockout mutáns egerek vér-likvor gátja pedig Aβ42 oligomer injekciók hatására sokkal kevésbé vált áteresztővé, mint a vad típusú egereké.

Ezek a kísérletek az Aβ akut hatásait jelzik. Vajon mi történik hosszú távon? Jelenleg is folyó munkájukban a szerzők vizsgálják a vér-likvor gát állapotát napokkal, hetekkel az Aβ befecskendezése után, illetve tanulmányozzák az Aβ-t fokozottan termelő APPPS1 egerek vér-likvor gátját is. Előzetes eredmények alapján úgy tűnik, hogy ezekben az állatokban nagyobb az átjárás a vér és a likvor között, bár nem olyan mértékben, mint az injekciókkal kezeltekben – krónikusan magas Aβ-szint mellett a tight junction sejtkapcsolatok bizonyos fokig stabilizálódhatnak.

Vandenbroucke és csoportja vizsgálni fogja, hogy az MMP-k gátlása javítja-e az egerek kognitív működését. Ezek az adatok megalapozhatják az MMP enzimek terápiás gátlását. A széles spektrumú MMP-inhibitorokat tesztelték már onkológiai terápiás vizsgálatokban, de a mellékhatások (pl. izomfájdalmak) miatt nem váltak be, mondja Vandenbroucke. Életképesebb lehet az MMP3 specifikus gátlása vagy olyan gyulladásos faktorok gátlása, amelyek az MMP3 expresszióját fokozzák. Van adat arra, hogy Alzheimer-kóros betegek agyában magasabb a metalloproteázok szintje.

Az Alzforum írása Berislav Zlokovicnak, a Los Angeles-i Dél-kaliforniai Egyetem kutatójának véleményével zárul: „Ez a vizsgálat új megvilágításba helyezi az Aβ42 oligomereknek a vér-likvor gátra gyakorolt negatív hatását, és az MMP-knek, mindenekelőtt az MMP-3-nak a hatás közvetítésében játszott szerepét. Az MMP-k a jelek szerint nagyon fontos szereplők a specializált agyi vaszkuláris barrierek integritásának szabályozásában.”

hirdetés
Olvasói vélemény: 0,0 / 10
Értékelés:
A cikk értékeléséhez, kérjük először jelentkezzen be!
Ha hozzá kíván szólni, jelentkezzen be!
 
hirdetés

blog

Egy 57 éves, frissen kezelni kezdett hypertoniás, dohányzó férfibetegnél korábban, hegymenetben jelentkezett már anginaszerű panasza, ami miatt kardiológushoz előjegyezték. Most favágás közben jelentkezett retrosternalis szorító-markoló fájdalom.

Amennyiben a képalkotó szakemberek számára rendelkezésre áll egy iPhone vagy egy iPad készülék, rengeteg minőségi radiológia-orientált alkalmazás közül választhatnak. A más operációs rendszert használók számára jelenleg sokkal korlátozottabbak a lehetőségek.

Úgy látszik, a fül- orr- gégészetet egyre szorosabb szálak fűzik össze a babasamponnal. Most kiderült, hogy alkalmas nasenendoscopia, azaz orrtükrözés során páramentesítésre is, legalábbis thaiföldi kollégák szerint.

Azok számára, akik tudják, mik a gyógyszer hatóanyagai, a mélyvénás trombózis miatti halálesetekről szóló hír nem annyira meglepő. A Diane kombinációban tartalmaz ciproteron-acetátot és az etinil-ösztradiolt.