Koleszterinszint szabályozásában szerepet játszó gén

A koleszterinnek vannak ugyan kedvező élettani hatásai is az emberi szervezetben, ám magas koleszterinszint mellett a kis sűrűségű lipoproteint (LDL, low-density lipoprotein) az atherosclerosis kockázati tényezője, mely az erek lumenének beszűkítése vagy elzárása révén szívinfarktushoz vagy stroke-hoz vezethet.

A szervezet maga is állít elő koleszterint a májban, de a koleszterin elsősorban az elfogyasztott táplálékból származik, és tudjuk, hogy bizonyos élelmiszerek (pl. tojás, vörös húsok, vaj) nagy mennyiségben tartalmazzák, ezért táplálkozástudományi szakemberek óva intenek ezek túlzott fogyasztásától. A vér koleszterinszintje azonban részben genetikailag determinált, ezért örökletes hajlam birtokában a vér koleszterinszintje koleszterinben szegény étrend mellett is magas lehet.

„Sajnos nem igazán tudjuk, hogy ezek a genetikai különbségek ténylegesen milyen klinikai eltérésekben mutatkoznak meg, mennyiben járulnak hozzá az elhízáshoz vagy a koleszterinszint alakulásához” – írja dr. Brian Parks, a táplálkozástudományok professzora (University of Wisconsin-Madison), a Cell Metabolism  című lapban publikált kutatás vezetője.

Széles körben folynak olyan kutatások, melyek nagy génszekvenálási adatbázisok alapján igyekeznek korrelációt találni egyes genetikai variációk és bizonyos fenotípusok, például specifikus kórállapotok között - a most közölt eredmények is ilyen vizsgálatból születtek. A rendelkezésre álló génszekvenálási adatok alapján Parks professzor munkacsoportjának sikerült azonosítani a genomnak olyan régióit, amelyek felelősek a vér koleszterinszintjében mutatkozó különbözőségért. A kutatók is elismerik, egyelőre nem tisztázott, hogy az azonosított gén hogyan és mennyiben járulhat hozzá a vér koleszterinszintjének alakulásához.

Az általuk kifejlesztett újszerű technika azon felismerésen alapul, hogy jelentős átfedés figyelhető meg az egerek és az emberek genetikai állománya között. A genetikai szekvenciák tekintetében az átfedés mértéke átlagosan 85% körül van, ebbe nem tartoznak bele azok a „junk” (hulladék) DNS-ek, melyek nem kódolnak fehérjéket, és funkciójuk sincs.

Módszerükkel a kutatók egy olyan 112 génből álló „hálózatot” azonosítottak az egerek májában, mely részt vesz a koleszterinszintézisben. Ezt a 112 egérgént humán genomregiszterekkel vetették össze, átfedést keresve az emberi DNS-szekvenciákkal. Ily módon 54 emberi gént sikerült kiválasztani, melyek közül 25-nek a jelentőségét az adja, hogy korábban még nem volt ismert, hogy ezek részt vennének a koleszterin- vagy lipidanyagcserében.

A további kutatások egy génre, az úgynevezett Sestrin1-re szűkítették le a kört. A részletesebb elemzés fényt derített a Sestrin1 működésére is: ez a gén állítja le a májban a koleszterinszintézist akkor, ha a táplálékból elegendő mennyiségű koleszterin jut be a szervezetbe. Amikor ezt a gént a kísérleti egerek májában „kiütötték”, az egér szervezete többé már nem volt képes szabályozni a vér koleszterinszintjét. Ennek következtében a vér koleszterinszintje jelentősen megemelkedett, mert a máj továbbra is szintetizált koleszterint annak ellenére, hogy a táplálék is elegendő mennyiségű koleszterint tartalmazott.

A vizsgálat vezetője szerint mostani adataik részben magyarázatot adnak az örökletesen magas koleszterinszint hátterére.