Kórházi védőruházat fertőzöttsége
Az egészségügyi dolgozók által viselt ruházat gyakori fertőzésforrás.
Jól ismert, hogy az egészségügyi dolgozók munkaruházata a napi rendszeres mosás ellenére is kórokozókkal lehet teli, a köpeny és a kesztyűk viszont minimálisra csökkentik a kórokozókkal való fertőződést. Két új vizsgálat is – különböző szempontokat figyelembe véve – utánanézett annak, hogy a műtősruha, a köpeny és a gumikesztyűk milyen védőhatást nyújtanak az intenzív osztályokon, illetve az időseket ápoló otthonokban.
Az első, háromkarú vizsgálatban Anderson és munkatársai intenzív osztályokon dolgozó nővérek bevonásával vizsgálták, hogy csökkenthető-e a kórokozók megtapadása, ha a műtőben viselt ruházatot előzetesen antimikrobás szerekkel itatják át. A műtősruha eredeti anyaga a standard pamut-poliészter volt, ilyet viselt a kontroll csoport. A másik két nővércsoport két, különböző módon impregnált ruhát kapott. A két különböző antimikróbás impregnálás közül az egyikben ezüsttel vonták be a ruha anyagának rostjait (1. csoport), a másik impregnálószer organoszilán-alapú, kvaterner ammónium és hidrofób fluoroacrilát kopolimert tartalmazott (2. csoport). A vizsgáltban részt vevő 40 intenzív terápiás nővér 3 egymást követő napon, napi 12 órában ezekben a műtősruhában dolgozott. Ezután telepképző egységenként (CFU, colony-forming units) mérték a ruhákon keletkezett összes bakteriális kontaminációt több helyről (ujjak, has, zsebek) vett mintákból.
Összesen 2919 mintát vettek a környezetből és 2185-et a nővérek védőruházatáról. A kontrollcsoporthoz képest az 1. csoportban mindössze 0,118 volt a különbség (95%CI -0,206-0,441, P=0,48), és a 2. csoportban is csak 0,009 (95%CI -0,323-0,342, P=0,96), azaz egyik antimikróbás impregnáció sem csökkentette az intenzív terápiás nővérek védőruházatának kontaminációját. Ennek oka talán a rövid expozíciós időben keresendő, és beteg körüli függönnyel vagy ágyneművel való érintkezés talán erősítené a különbséget.
Egy másik vizsgálatban Pineles és munkatársai azt vizsgálták, hogy az egészségügyi dolgozók köpenyén, illetve gumikesztyűjén – az ellátott egészségügyi feladattól függően - hogy alakul a meticillin-rezisztens Staphyloccocus aureus (MRSA) fertőzés lehetősége. A vizsgálatot a Veterans Affairs Community Center által működtetett VA ápoló otthonokban végezték az USA négy államában és Washington D.C.-ben. A bentlakó ápoltakról MRSA tenyésztésre mintákat vettek az orrnyílások környékéről, a perianális bőrterületről és az esetleg fennálló sebekből. A 200 ápolt közül 94-nél (46%) MRSA volt kimutatható. Az egészségügyi dolgozók minden, az ápoltakkal történő feladatukhoz köpenyt és gumikesztyűt viseltek.
Az MRSA-val kolonizált ápoltakkal történt 1543 különféle beavatkozás során átlagosan a köpenyek 11%-ban, a kesztyűk 20%-ban kontaminálódtak (P<0,01). A fertőző ágens átvitele természetesen jelentősen függött az ápoltakkal történt beavatkozások fajtájától. Beavatkozástól függően a köpenyek fertőzöttségének mértéke 0-19%, a gumikesztyűké 7-37% volt. A köpeny fertőződésének kockázata az ápolt átöltöztetése, egyes higiénés beavatkozások (pl. fogmosás), illetve az ápolt fürdetése esetén volt a legmagasabb (OR: >1,0, p<0,05). A köpeny kontaminációjára a legkisebb kockázatot a vérvétel (pl. vércukor ellenőrzés), vagy a gyógyszeradagolás jelentette.
A gumikesztyűk fertőződésének kockázata szintén az ápolt öltöztetése, fürdetése esetén volt a legnagyobb, de az ápolt költöztetése is magasabb kockázattal járt. Végül – egyáltalán nem meglepő módon – a nyílt sebekkel rendelkező ápoltakkal való foglalkozás lényegesen emelte a kontamináció kockázatát a sebekkel nem rendelkező ápoltakkal történő foglalkozáshoz képest (OR 2,9, P<0,01).
Mivel az ilyen ápolási otthonok lakói saját otthonukhoz hasonló környezetben élnek, az ápoltakkal történő foglalkozások veszélyének függvényében át kell gondolni a védőköpenyek, illetve a kesztyűk használatának előírásait.
