Koronavírus-tévedések

Óriási figyelmet kapott az a The New England Journal of Medicine (NEJM) -ben január 30-án megjelent publikáció, ami az első négy Németországban megfertőződött betegről számol be.Úgy tűnt, a közlemény igazolja a közegészségügyi szakemberek azon félelmeit, miszerint olyanok is át tudják adni a 2019-nCoV-fertőzést, akiknél a tünetek még nem jelentek meg. Ha ez a feltételezés igaz volna, sokkal nehezebb lenne a vírusterjedést kontrollálni, írja a ScienceInsider-ben Kai Kupfersschmidt, aki arról is beszámol, hogy a német betegek esete alapján levont következtetés tévesnek bizonyult.

A NEJM-cikk arról írt, hogy egy Sanghajból érkező kínai üzletasszony úgy fertőzte meg egy megbeszélésen négy német kollégáját, hogy ő magának a megbeszélés idején nem voltak tünetei. Azonban mint azóta kiderült, a cikk szerzői csak a négy német beteggel beszéltek, a sanghaji asszonnyal nem. A német kormány közegészségügyi hivatala (Robert Koch Institute/RKI) a kínai hölgyet is megkérdezve kiderítette: az asszonynak Németországba tartva már a repülőn voltak tünetei (fáradtság, izomfájdalom), amikre el is kezdett paracetamolt szedni. Az RKI a tévedésről értesítette is a NEJM-et (a NEJM egyelőre – február 6-ig - erről nem számolt be olvasóinak), és a WHO-t, valamint európai partnerintézményeit.

Mint a ScienceInsider-nek nyilatkozó infektológusok kifejtik: habár a kérdéses beteg tünetei nem voltak specifikusak, esetét hiba volt tünetmentesnek leírni. A hiba hátterében az állhat, teszik hozzá, hogy nagy a nyomás a kutatókon, hogy mielőbb osszák meg az információt; a NEJM is a korai publikálást forszírozhatta. A növekvő globális krízis idején még a peer-review-t alkalmazó folyóiratok írásait is extra elővigyázatossággal kell olvasni, hiszen a szokottnál jóval gyorsabban jelennek meg, nyomatékosítja a lapnak Marc Lipsitch, a Harvard T.H. Chan Közegészségügyi Iskola epidemiológusa.

Bár korábban már kínai kutatók is felvetették, hogy tünetmentes hordozók is átadhatják a fertőzést, de erre ők sem szolgáltattak bizonyítékot. Mindazonáltal, a tünetmentes transzmisszió lehetősége továbbra is fennáll. Ha mégis igaznak bizonyulna az elképzelés, a WHO szakemberei szerint annak a járvány terjedésében csak kis szerepe lehet; inkább azok terjeszthetik a fertőzést, akik köhögnek és tüsszögnek.

A Németországban megfertőzöttek esete – akik közül mind a négy csak nagyon enyhe tünetektől szenved - az új vírus további érdekes aspektusára hívja fel a figyelmet: a legtöbb megfertőzött esetében valószínűleg csak enyhe, aspecifikus tünetek jelentkezhetnek, így a betegek nem is maradnak otthon, ami segíti a fertőzés terjedését.

A téves információt tartalmazó NEJM-publikáció óta a lapban csak a CDC klinikusoknak szóló tanácsai (a fertőzésgyanús személyektől nasopharyngealis és oropharyngealis kenetet kell venni, produktív köhögés esetén alsó légúti mintavétel is szükséges) és a fertőződés kockázatának besorolása jelent meg.

Az új vírussal kapcsolatos másik tévedés már korábban „lelepleződött”. Mint arra a ScienceInsider cikke felhívja a figyelmet, még januárban megírta a The Lancet: egyáltalán nem biztos, hogy a fertőzés forrása a vuhani halpiac, mivel a legelső jelentett megbetegedés (2019. december 1.) esetében semmi kapcsolatot nem találtak a halpiachoz, és nincs olyan epidemiológiai kapcsolat, ami ezt az első beteget a további esetekhez kötné. A The Lancet-írás arra is rámutat, hogy a kínai hatóságok kezdetben pontatlan adatokat szolgáltathattak. A ScienceInsider-nek nyilatkozó Kristian Andersen, a Scripps Research Institute evolúciós biológusa, aki a 2019-nCoV szekvenciáit elemezte, megerősíti: elképzelhető, hogy a vírus már korábban, a halpiacon szerzett fertőzések előtt kialakult.

A betegség terjedése és a halálesetek száma a Johns Hopkins Egyetem kiváló infografikáján nyomon követhető.