Macula-degeneráció kezelése szubretinális implantátummal

A Nature Communications c. lapban megjelent közlemény szerint az egyik leggyakoribb retinabetegség miatt látásukat elvesztett betegek a kiterjesztett valóság-szemüveg (augmented reality glasses) segítségével, illetve annak továbbfejlesztett változatával megőrizhetik központi látásélességüket. Az eszközzel a betegeknél 20/63-tól 20/98-ig terjedő látásélességét érték el az implantáció utáni 2 év során.

Az időskori atrófiás macula-degenerációban szenvedő betegek a macula középpontjában lévő fotoreceptorok elsorvadása következtében elvesztik a centrális látásukat, miközben a maradék fotoreceptorok gondoskodnak a perifériás látásról.

Dr. Daniel Palanker (Stanford University in Palo Alto, Kalifornia) és munkatársai kb. két évtizede dolgoznak azon, hogy hogyan lehetne fotovoltaikus pixelekkel helyettesíteni az elveszett sejteket. Ezért egy olyan szubretinális implatátumot hoztak létre, ami 2 mm átmérőjű, 30 mikrométer vastagságú és 378 hatszögű (darabonként 100 µm méretű) pixelből áll.  A vizsgálat első fázisában egy nem átlátszó, virtuális valóságot mutató, video-kamerával felszerelt szemüveget (Prima-1) alkalmaztak, melyre az infravörös tartományhoz közeli hullámhosszú képeket küldtek. A pixelek ezt a fényt elektromos árammá alakították át a retina másodlagos neuronjainak serkentése érdekében. Palanker és csapata már két évvel ezelőtt arról számolt be, hogy 5 betegük képes volt a beültetett eszköz segítségével nagy, monokromatikus alakzatokat felismerni. A 60 év felettie, előrehaladott macula-degenerációban szenvedő betegek maculájának centrumában nem maradt egyetlen fotoreceptor sem. Három betegnél az implantátumot sikerült pontosan a szubretinális tér középpontjába helyezni, de két beteg elmozdult a beavatkozás során és az implantátumok is máshova kerültek. Az egyik esetben az implantátum az érhártyában (choroid) kötött ki, a másik esetben a szubretinális térben maradt, de nem a centrumban. Egy évvel később annak a három betegnek kissé javult a látásélessége, akiknek implantátumát sikerült a megfelelő helyre juttatni.

A kutatás második fázisában az opak, virtuális valóságot mutató szemüveget egy átlátszó, erősített valóságot mutató szemüveggel (Prima-2-vel) helyettesítették, amivel a beteg az operált szemével a valóságos perifériát, középen a protézis által nyújtott képet látta. A Prima-2 rendszerben a kamera által felvett képek szintén nagyítva jelentek meg. Három betegnél szignifikánsan javult a látásélesség (egy beteg ettől független okból elhunyt). Az alábbi („látásélesség”) táblázat tartalmazza az eredményeket:

Az implantátumos és a maradék természetes látás szimultán használatát úgy ellenőrizték, hogy különböző irányú (függőleges, vízszintes és ferde) zöld vonalakat vetítettek egy nagy képernyőre, a szemüvegen pedig fehér vonalakat alkalmaztak. A betegek pontosan meg tudták határozni minden vonal helyzetét: ha a képernyőn látható zöld vonal egybeesett a szemüveg fehér vonalával, akkor azt a betegek folyamatosnak látták.

Az implantátumok egyelőre még nem használhatók a hétköznapi életben. További finomítások szükségesek egy olyan eszköz kialakításához, ami valóban sok betegnél használható és tovább kell javítani a feloldóképességet is. A kutatók jelenleg patkányokon próbálnak ki egy ötször kisebb méretű implantátumot, ami emberekben – nagyítás nélkül – elméletileg 20/80 látásélességgel fog járni.

Forrás:

Harrison L. Implant could restore central vision in macular degeneration. Medscape Medical News. February 11, 2022.

Palanker D, Le Mer Y, Mohand-Said S, Sahel JA, Simultaneous perception of prosthetic and natural vision in AMD patients. Nat Commun. Published 26 January 2022, 13, 513, https://doi.org/10.1038/s41467-022-28125-x