Mesterséges retina macula-degenerációban
Franciaországban már két időskori száraz macula-degenerációban (AMD) szenvedő beteg kapott mesterséges retina implantátumot a PRIMAvera multicentrikus klinikai vizsgálata során.
PRIMAvera multicentrikus klinikai vizsgálatban Franciaország Németország, Olaszország, Hollandia és Spanyolország klinikai központjaiban összesen 38 AMD-ben szenvedő beteg kap majd mesterséges retinát. A vizsgálat résztvevőit a beültetés után 12 hónapig követik a látásélesség és a nemkívánatos események felmérése céljából, és a kezelés eredményességét 3 éven át figyelik, annak reményében, hogy az orvostechnikai eszköz az eredmények fényében megkapja a forgalomba hozatali engedélyt.
A PRIMA mesterséges retina rendszer három elemből áll: egy apró vezeték nélküli retinaimplantátum; egy szemüveg fényképezőgéppel és digitális kivetítővel; és a kivetítőhöz csatlakoztatott hordozható processzor. A kamera környezet vizuális jeleit rögzíti. A processzor algoritmusok segítségével dolgozza fel és egyszerűsíti a képeket, amelyeket aztán visszaküld a szemüvegre. A feldolgozott képeket a digitális projektor infravörös fényimpulzusok formájában vetíti a retinaimplantátum fotoreceptoraira. Ezek a receptorok ezután az optikai információt elektromos stimulációvá alakítják át, ami gerjeszti a belső retina idegsejtjeit, lehetővé téve számukra, hogy befogadják az információt, és a látóidegen keresztül továbbítsák az agyba. Ez az impulzus aztán vizuális érzékelést vált ki az agyban.
Kényes művelet
Az első műtét során Dr. Laurent Kodjikian (Hôpital de la Croix-Rousse, Lyon) a chip beültetéséhez meglehetősen nagy – 3,5 mm-es – bemetszést ejtett, majd sebészeti mikroszkópon keresztül figyelve lefejtette a retinát. Ez egy egészséges szemnél nem bonyolult, de a száraz AMD-vel érintett szemben, ahol a retinaszövet nemcsak nagyon vékony, hanem szilárdan is tapad a szem hátsó falához és nagyon törékeny is. Erre a lépésre tényleg időt kell szánni, mert ha az operatőr nem mehet túl mélyre menni, ha pedig túl közel van a felszínhez, akkor fennáll a retina perforációjának kockázata. Miután a chipet a retina alá helyezték, a retinaszövetet visszahelyezték a helyére. A művelet 2,5 órát vett igénybe (a gyártó a beavatkozás időtartamát 4-5 órára becsülte).
A páciens 12 hónapig rehabilitáció során alkalmazkodhat a rendszerhez. A gyártó és az orvosok azt remélik, hogy ez a páciens jobban fog látni az implantátummal. Valószínűleg autót azért majd nem tud vezetni és kisbetűs regényeket sem fog tudni olvasni, de nagyon valószínű, hogy a nagy betűvel nyomtatott kiadványokat tudja majd olvasni.
A retinaprotézis aktiválásakor a páciens olyan vizuális benyomásokat tapasztalt, amelyeket a műtét előtt nem látott. A kórház sajtóközleménye szerint pedig 1 hónappal a beavatkozás után a posztoperatív eredmény kiváló. Nincsenek szövődmények, a chip tökéletesen a helyén van, és a látást sem rontotta a műtét. A rehabilitáció során most már minden bizonnyal javulni fog a beteg látása.
"A különféle mesterséges retinarendszerek közül ez az eddigi legkifinomultabb, mert ebben van a legtöbb pixel. A technológia pedig minden bizonnyal még tovább fog fejlődni. De egyelőre a klinikai vizsgálatnak kell igazolnia, hogy valóban működik-e. Kodjikian 2021 decemberében egy második páciensébe ültetett be mesterséges retinát a műtét ezúttal 50 perccel kevesebb időt vett igénybe, mint az első.
Forrás:
Medscape: Two Patients With Macular Degeneration Get Artificial Retinas