Mesterséges máj a heveny májelégtelenség kezelésére
Nemzetközi kutatócsoport emberi sejteken alapuló mesterséges májat fejlesztett ki, mely átsegítheti a betegeket a transzpantációra való várakozás időszakán, sőt javíthatja a saját májszövet regenerációját is.
A máj ugyanúgy létfontosságú szervünk, mint a vese vagy a szív, és ha nem képes működését ellátni, az halálhoz vezet. A veseműködés segítésére, pótlására kifejlesztették a dialízist, amivel sok súlyos vesebeteg évekig élhet, amíg nem találnak számára beültethető vesét. Újabban már mesterséges szív is létezik, mellyel a páciens ugyancsak időt nyerhet a szívátültetésig.
A máj tevékenységének pótlásán, mint egy mostani közlemény tájékoztatja az olvasót, ugyancsak évtizedek óta dolgoznak a kutatók, de az első, ténylegesen hatékony mesterséges szervet csak most sikerült elkészíteniük a világszerte ezzel foglalkozó 49 intézmény munkatársainak. A projekt vezetője a Cedars-Sinai központ, a műszert pedig a Vital Therapeutics Inc. cég állította elő, de európai és ausztráliai munkatársak is dolgoztak ezen a területen.
A „bio-mesterséges” máj, (BioArtifical Liver, BAL) néven emlegetett műszertől azt várják alkotói, hogy nemcsak átmenetileg pótolja a máj működését, de elősegíti a májszövet regenerációját is. A Cedars-Sinai intézetben főleg heveny hepatitisz következtében súlyos állapotba került alkoholbetegeket vizsgáltak és kezeltek az új eszköz segítségével.
A máj működése igen komplex. Fontos feladata a méregtelenítés, de szerepe van a vércukorszint szabályozásában is, és életfontosságú fehérjék sokaságát termeli. Májelégtelenséghez vezethet sérülés, például baleset következtében, vírusfertőzés, bizonyos gyógyszerek (például recept nélkül vásárolható fájdalomcsillapítók) túladagolása és a túlságosan sok alkohol. Steven D. Colquhoun, a munkacsoport vezetője hangsúlyozza, hogy a májelégtelenség szerencsétlen esetben már néhány nap alatt életveszélyessé válhat.
A nemzetközi szakirodalomban bemutatott BAL úgy működik, hogy központi, vénás kapcsolaton keresztül vért juttat négy, egyenként kb. fél méteres csőbe. Ezeket a csöveket májsejtekkel bélelték ki, és úgy tervezték meg, hogy az ép májszövet működését végzik: fehérjéket szintetizálnak és méregtelenítik a vért. Ezután a vér a központi vénán keresztül visszakerül a beteg keringésébe.
A munkacsoport a vesebetegek dialíziskezelésének példáját tartja szem előtt. A dializált vesebetegek rendszeres beavatkozással éveken keresztül egyensúlyban tarthatók. A májbetegek és kezelőorvosaik számára ez ma még csak álom, de „az új eredmények azt a reményt keltik, hogy a májelégtelenség terápiája is megoldható ilyen úton” – nyilatkozta Andrew S. Klein, a munkacsoport másik vezetője.
