Metformin policisztás ovárium szindrómában
Policisztás ovárium szindrómában metformin adagolással megelőzhetők a terhességi komplikációk.
Az Endocrine Society Annual Meetingen (ENDO 2018) Chicagoban norvég kutatók arról számoltak be, hogy policisztás ovárium szindrómában (PCOS-ben) szenvedő terhes nőkben a metforminkezelés csökkenti a terhességi komplikációkat, viszont nem akadályozza meg a terhességi diabetes kialakulását, és nem ismerjük az utódokra gyakorolt hosszú idejű hatást sem. A PCOS-ben gyakoribb terhességi komplikációk megelőzésére már eddig is gyakori volt a metformin indikáción túli („off label”) alkalmazása, holott a korábbi vizsgálatok nem igazolták egyértelműen a szer jótékony hatását.
A PregMet 2 vizsgálatba 2487 PCOS-ben szenvedő terhes nőt soroltak be és randomizáltak két csoportba Norvégiából, Svédországból és Izlandról. A terhesek egyik csoportja metformint kapott (az első héten napi 2 x 500 mg-ot, majd a szülésig folyamatosan napi 2 x 1000 mg-ot), a másik csoport placebót szedett. Kiinduláskor a terhes nők átlagos életkora 30 év volt, BMI-jük kb. 28 kg/m² -nek adódott. A metformint kapóknál összegezve 5%-ban fordult elő késői vetélés, ill. koraszülés, míg a placebót kapóknál 10%-ban (OR: 1,99, P=0,08). Összehasonlításképpen a vetélés és a koraszülés a norvég – és egyéb északi – népességben 5,2%-ban jelentkezik. Az amerikai Centers of Disease Control and Prevention (CDC) szerint az USA-ban ez 10%-ra tehető. Ez azt mutatja, hogy a „kezelt csoportunkban legalábbis nem emelkedett a koraszülések aránya az átlagos népességben mérhetőhöz képest”.
A vizsgálat másodlagos végpontja volt a legmeglepőbb: a metformin csoportban 25%-ban, a kontroll csoportban 24%-ban alakult ki terhességi diabetes (P=0,75). A kutatók alaposan értékelték a terhes nők glukóz-homeosztázisát, és nem találtak semmilyen eltérést az éhomi vércukor, a 2 órás cukorterhelés, a HOMA-teszt, a HOMA-IR teszt, vagy az inzulin szintekben sem. A vizsgálat vezetője, Dr. Eszter Vanky (Norwegian University of Science and Technology kutatója) úgy gondolja, hogy terhességben valami megakadályozza a metformin vércukor-csökkentő hatását.
Nem volt eltérés a vérnyomásban, a preeclampsiában, a szülés lefolyásában, vagy a szülés utáni vérzések tekintetében sem a két csoport között. A metformint kapóknál kisebb volt a súlygyarapodás: 8,7 kg vs 11,5 kg (P<0,001). Az újszülöttek súlya nem különbözött, bár a metformint szedő anyák gyermekeinek fejkörfogata kissé nagyobb volt (35,4 cm vs 35,0 cm, P=0,006). Azonos mértékben jelentkeztek mellékhatások, a veleszületett rendellenességek szintén azonosan alakultak. A metformin csoportban 3, a placebo csoportban 2 intrauterin elhalás következett be, ami soknak mondható, de ez leginkább a PCOS következménye, és nem a metforminé. A vizsgálat utánkövetési adataiból viszont az derült ki, hogy a terhesség alatt metformint szedő PCOS-ben szenvedő nők gyermekeinek testsúlya a negyedik életévükben nagyobb volt, mint azon kortársaiké, akik nem voltak kitéve a terhesség alatti („in utero”) metformin hatásnak.
Forrás:
1. Medscape Medical News > ENDO 2018: The Endocrine Society Annual Meeting
