Növekszik a terhességgel összefüggő mortalitás az USA-ban
Bár az Egyesült Államokban szerencsére csak ritkán hal meg a várandós szülés előtt, vagy azt követően, halálozási arányuk az utóbbi 25 évben gyakorlatilag nem mutat csökkenést, sőt két új vizsgálat szerint valamelyest emelkedett is, bár igen nagyok az etnikai különbségek.
A Centers for Disease Control and Prevention (CDC) még 1986-ban kezdett egy nagy nemzeti felmérést a terhességgel összefüggő halálozás témájában. A legújabb feldolgozás szerint 1998 és 2005 között az USA-ban a terhességgel összefüggő halálozási arány 100.000 élveszületésre 1998 és 2005 között 14,5 anyai halál jutott, ami jóval magasabb az 1991-1997 közötti 11,5-ös, és az 1987 és 1990 közötti 9,1-es halálozásnál. Azt is észlelték, hogy bár az anyai vérzések, fertőzések, hipertenziós problémák miatt csökken a halálozás, de az egyéb betegállapotok (elsősorban kardiovaszkuláris betegségek) miatt pedig emelkedik. Callaghan és munkatársa szerint a súlyos anyai megbetegedések a kórházi szüléseknél mintegy megduplázódtak az 1998-tól 2011-ig tartó időszakban (a „súlyos” morbiditások 75%-át a transzfúziót igénylő vérzések, a hiszterektómia, és az eklampszia tette ki), és változatlanul jelentős etnikai különbségek vannak a morbiditási és mortalitási arányokban (Callaghan).
Dr. Andrea Creanga (Centers of Disease Control and Prevention, Atlanta, Georgia) és munkatársai felfrissítették a terhességgel összefüggő mortalitási felméréseket, és az adatokat 2014. december 5.-én online publikálták az Obstetrics and Gynecology lapban. A 2006 és 2010 közötti időszakban 20 959 533 élveszületés történt az USA-ban. 2006 és 2010 között az Egyesült Államokban 3358 terhességgel összefüggésbe hozható és 5028 terhességhez társuló halálesetet regisztráltak. Az ebből az időszakból származó adatok szerint 100 000 élveszülésre 16,0 anyai halálozás esik. Szintén megfigyelték a jelentős etnikai eltérést: a spanyolajkú anyáknál 11,7, a fehéreknél 12,0, az egyéb etnikumhoz tartozó anyáknál 14,2, míg a nem spanyolajkú fekete anyáknál 38,9 halálozás esetett 100 000 élveszülésre. Ez azt jelenti, hogy a nem hispán fekete anyáknál 3,2-szer valószínűbb, hogy belehalnak a szülési komplikációkba.
A közlemény szerzői szerint ezek a számok alábecsültek, mert egyes államokból nem érkeznek pontos adatok a szülésekről és az anyai halálozásról, valamint az újszülöttről.
Dr. Nancy C Chescheir, az Obstetrics & Gyencology főszerkesztője szerkesztőségi közleményében az orvosokat cselekvésre szólítja fel: „meg kell akadályoznunk, hogy a terhes, vagy postpartum asszonyok megelőzhető betegségekbe belehaljanak”. Felhívja a figyelmet az etnikumok közötti jelentős különbségekre: az anyai halálozás mértéke jelentősen tükrözi az adott terület egészségügyi helyzetét, az asszonyok állapotát, az egészségügy politikai és szociális meghatározó elemeit. Ezek a legutóbbi adatok arról szólnak, hogy még nagyon hosszú utat kell az Egyesült Államokban bejárni ahhoz, hogy az anyák morbiditását és mortalitását a minimálisra csökkentsük.
Szerencsétlen módon az USA-ban nem analizálták részletesen az anyai halálozás okait. Az olyan országokban, ahol ez megtörtént, kimutatható volt, hogy az anyai halál legtöbbször elkerülhető lett volna, és a standardok be nem tartásából származott. A három legfontosabb megelőzhető morbiditási és mortalitási ok a szülés körüli vérzés, a terhesség alatti hipertenzió és a vénás tromboembólia. Hogy ez a halálozási arány igen magas, Dr. Chescheir egy-két példát hoz fel: 100.000 élveszülésenként gépjármű-balesetekben 1,4 terhes asszony hal meg, öngyilkosság miatt 2,0 terhes asszony, és élettársi bántalmazás során 2,5 terhes asszony veszti életét.
Szűréssel, oktatással, találékonysággal kell az orvosoknak változtatni a helyzeten.
Írásunk az alábbi közlemények alapján készült:
1. Lancet
